A Techrules egy kicsi, ám tőkeerős, kínai kutató-fejlesztő cég, három különleges gázturbinás-elektromos szupersportautó-prototípust épített, és már elindította a kis sorozatú gyártást.

A Techrules mögött álló TXR-S nevű óriáscégcsoport Kína egyik legnagyobb ipari vállalkozása, hatalmas repülős és erőműépítési gyakorlattal, űrkutatási múlttal. A pekingi székhelyű cég fő területe a gázturbinák kutatása, fejlesztése, legújabban azonban autótervezésbe fogott — természetesen a korszellemhez illően elektromos autókéba — gázturbinás segédhajtással. Két első prototípusa már 2016-ban elkészült, a kétüléses, könnyű szerkezetes, szénszálas vázú sportgépeket AT96-nak és GT96-nak hívják. A betűkombinációk megfejtése egyszerű: AT, azaz Aviation Turbine (repülős gázturbina) és GT, azaz Gas Turbine (gázüzemű turbina).

Előbbi — kivitelétől függően — benzinnel, gázolajjal és kerozinnal is „itatható”, utóbbi föld- vagy biogázt fogyaszt. A kis turbinák sorozatgyártásában a TXR-S óriási tapasztalattal bír. Az elmúlt húsz évben nagy sorozatban épített ilyen rendszerű áramfejlesztőket a hagyományos áramellátással el nem érhető kínai falvakban. A Techrules turbinája azonban ezeknek csak távoli rokona, hiszen a vadonatúj és önálló konstrukció főleg az autóhajtásra való.

Mindkét tavalyi prototípus elektromos és vízhűtéses, lítium-mangán akkucsomagja 720 V-os és 20 kWh-s. Működésükkor összesen hat, egyenként mindössze 13 kilós, háromfázisú villanymotor dolgozik, kettő az első kerekeket, négy a hátsókat forgatja, kombinált összteljesítményük pedig elképesztő: 1044 LE és több mint 8600 Nm forgatónyomaték. Minden villanymotorhoz külön inverter-konverter elektronika tartozik (ez alakítja át az akkunak a motorfékben megtermelt váltóáramot egyenárammá, és ez teszi fogyaszthatóvá a telep egyenáramát a háromfázisú motoroknak). Az összes villanymotor tömege az elektronikával együtt sem éri el a 100 kilót, a prototípusok menetkészen 1300 kilót nyomnak. Az ülések mögé, illetve a hátsó tengely elé beépített kis gázturbina nem mindig üzemel, csak akkor, ha a konnektorból tölthető akkucsomag kimerült. A Techrules 150 km-es, tisztán elektromos hatótávról beszél.

A turbina csak generátort forgat és áramot termel, nem is nagyon sokat, összesen 41 LE-re képes, és ebből nagyjából hat azonnal elmegy a segédberendezések (például a légkondi) működtetésére, így a maradék teljesítménnyel az autók — tankméretüktől függően — még akár további 2000 (!) km megtételére is képesek, ám a száguldásnak biztosan vége: gázturbinás üzemben a végsebesség 130 km/h körüli. Az akkuk a cég saját fejlesztésű gyorstöltőjével állítólag 15 perc alatt 90%-osra telíthetőek, és ha mind az 1044 LE dolgozik, az állórajtos, 100 km/h-s sprint szintideje mindössze 2,5 másodperc, a végsebesség pedig 350 km/h feletti. A gázturbina nem igazán autóba való szerkezet, siklócsapágyai nehezen viselik a rázkódást és a nagy oldalgyorsulásokat. Ezt a Techrules fejlesztőgárdája is tudja, éppen ezért különleges, sűrített levegős rendszert szerkesztett, a turbina főtengelye így valójában olajfilm helyett nagy nyomású légpárnán forog, sőt, a rendszert elektromágneses csapágyakkal is kiegészítették, mert ezek nagyon jól bírják a rázást. A csúcsfordulatszám 96 000/perc.

A kerozinüzemű prototípus hivatalos vegyes fogyasztási adata 0,18 l/100 km, mely érték hihetetlenül alacsonynak számít. A napi használatban (gázturbinás üzemben) a Techrules kutatóinak 4,8 l/100 km-es átlag jött ki, és ez sem rossz. A cég egyelőre évi 100-200 darabos sorozatot tervez, a szakemberek pedig a gázturbina hőveszteségének csökkentésén (a benzinmotorokéhoz közeli hatásfokának javításán) is dolgoznak már. Nem titkolják, hogy a 2016-ban készült prototípusok futóművét és karosszériáját nem maguk tervezték (csak annyit tudni, hogy egy nagy név a szakmában), illetve abban is biztosak, hogy a hamarosan érkező, hasonló hajtásláncú, négy-öt személyes családi autó minden részletét ők rajzolják majd meg. Akkor már csak az a kérdés: megmarad-e a gázturbina hatótávnövelőnek?