A kiskorú lány nem tudta pontosan megnevezni, hogy ki az a férfi, akivel utazik. Annyit mondott csupán, hogy közeli rokona, és Németországba tartanak, de hogy hova, kihez - arra nem adott választ. Az állítólagos rokon szerint Olaszországba tartottak egy menyegzőre. Már ez is gyanús volt az ügyeletes...
Ha valaki azt gondolná, hogy ez tőlünk valahol távol történt, akkor nagyon téved: itt, mellettünk, a Szerbiát Magyarországgal összekötő egyik határátkelőn esett meg alig néhány hónapja. Az esetről azon a tanácskozáson számoltak be, amelyet az emberkereskedelemről tartott a szabadkai rendőrség október 26-án. Szerbiában októbert nyilvánították az emberkereskedelem elleni harc hónapjává, a tanácskozás résztvevői pedig megtekinthették Emir Kusturica Kék cigány című omnibuszfilmjének a Láthatatlan gyerekekről szóló epizódját.
Az emberkereskedelem jelensége - melynek áldozatai elsősorban a gyerekek és a nők - már több mint húsz éve, 1990 óta igen aggasztó méreteket ölt. Világszerte. Emberkereskedelem... Szerbül trgovina ljudima, angolul trafficking in persons (érdekes, hogy angolul más szót találtak rá, hiszen a kábítószer-kereskedelemre a traffic in drugs kifejezést használják; nem egészen pontos meghatározás, de az angol kifejezés hozzávetőleges megfelelője a trgovanje ljudima, illetve emberkereskedelem volna). Mindenesetre ezt tartják ma politikailag korrekt kifejezésnek a valamikori rabszolga-kereskedelem, rabszolgavásár helyett. Csak hát az akkor volt, más társadalmi viszonyok közepette...
Ennek a kis nyelvi böngészésnek nyomós oka van. Ha ugyanis az emberkereskedelem áldozatainak nem sikerül megszabadulniuk, akkor valódi, modern rabszolgasorsra jutnak - függetlenül attól, hogy prostituáltként dolgoznak gazdáiknak, vagy valamilyen más, nem szexuális jellegű kényszermunkát végeznek. Például: koldulnak...
Az Egyesült Államok kormánya évek óta készít jelentést az emberkereskedelem helyzetéről. A minden év júniusában közzétett tanulmányban sokáig kerülték a saját házuk táját, de manapság már az USA is szerepel a 184 országra kiterjedő, nagyon is részletes jelentésben. Akit érdekel, az a legújabb, 2010-re vonatkozó jelentést (angolul, bár egyes részei más nyelveken is hozzáférhetőek) a http://www.state.gov/g/tip/rls/tiprpt/2011/ címen találhatja meg.
Mondani sem kell, hogy az egyes országokra kiterjedő részben megtalálhatjuk Szerbiát (a cím a következő: http://www.state.gov/g/tip/rls/tiprpt/2011/164233.htm), illetve Magyarországot (is) (http://www.state.gov/g/tip/rls/tiprpt/2011/164232.htm). A két országra két jellemző észrevétel vonatkozik. Szerbia a szexuális emberkereskedelembe és kényszermunkába bevont férfiak, nők és gyerekek forrás-, tranzit és befogadó országa. Ami Magyarországot illeti, a fenti megjegyzés csak annyiban különbözik, hogy a kényszermunka tekintetében a férfiak és nők esetében forrásország, szexuális emberkereskedelem tekintetében pedig a nők és a lányok forrás-, tranzit és befogadó országa.
Ilyen bírálatok tükrében vajon mit tesz a két ország kormánya? Érdekes módon a jelentés mindkét országra szóról szóra egyforma megállapítást közöl: sem Szerbia, sem Magyarország kormánya nem elégítette ki még minimális mértékben sem az emberkereskedelem kiküszöbölésének követelményeit, jóllehet jelentős erőfeszítéseket tesz az érdekében.
Milyen adatokat közölnek a jelentésben? Szerbiában a rendőrség 2010-ben 47 bűnvádi feljelentést tett emberkereskedelem alapos gyanúja miatt 99 személy ellen, közülük 36-an el is lettek ítélve. A rendőrség 74 áldozatot regisztrált, más szervezetek 89-et. 2009-ben az áldozatok száma 127 volt. Természetesen csak az ismert esetekről beszélhetünk, hiszen az emberkereskedelem rejtett, szürke zónájának nagyságát még csak megbecsülni sem lehet. Magyarországon tavaly a rendőrség nyolc feljelentést tett (2009-ben 27-et), más szervek szintén nyolcat (16), 12 gyanúsítottat jegyeztek fel (egy évvel előbb 23-at). Közülük nyolcat ítéltek el (egy évvel előbb húszat), az áldozatok száma pedig 38, illetve 45 volt.
Mint látjuk, valahogy még a számok sem egyeznek...
Aleksandar Obrenović, aki a határrendőrség szabadkai részlegében a külföldiekkel, az illegális migráció és emberkereskedelem kiküszöbölésével foglalkozó osztály megbízott vezetője, a tanácskozáson elmondta, hogy az emberkereskedelem mint bűntény 2004-ben került a büntetőkönyvbe (háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható), de az igazi harc 2006-ban kezdődött meg ellene. Azóta országunkban sok eljárást indítottak, a legsúlyosabb jogerős büntetést a szabadkai rendőrség feljelentése nyomán mondták ki. Az idén eddig 21 feljelentést tettek Szerbiában: nyolcat Újvidéken, hármat-hármat Szabadkán, illetve Szávaszentdemeteren, és egyet-egyet más helységekben.
Obrenović szavai szerint az emberkereskedelem nagyon összetett bűntény, melynek áldozatai gyakran nem is sejtik, hogy mi történik velük. Ha eredményeket akarunk elérni, akkor a társadalom minden intézményének összefogására, együttműködésére van szükség. Természetesen ez sokba kerül, de - hangzott a válasz az említett tanácskozáson - egyetlen élet (pl. az említett szerencsétlen kiskorú lányé) megmentésének sincs ára.
(A következő részben: Masszázs helyett prostitúció)