Krisztus az élet és halál ura

A feltámadásba vetett hit új perspektívát, új szemléletet ad. Arra tanít minket, hogy nem az a legfontosabb, amit az emberek annak tartanak, hanem ami Isten szemében fontos. Isten mindig az igazi boldogságra hív, az ördög viszont bűnös szórakozást, féktelen ünneplést, túlzott élvezetet és hedonizmust kínál. Az érzéketlen nevetés és zaj elnyomja a szomorúak sírását, az elhagyottak és szükséget szenvedők kérését. Amennyiben nem akarunk tudni az igazságtalanságról a világban, az még nem jelenti azt, hogy nem létezik. Nem akarni a rosszat kijavítani ugyanazt jelenti, mint cselekedni azt. Hallgatni a rossz láttán egyet jelent a rossz megtételével.
Jézus feltámadása megvilágítja életünket, és világos utasítást ad, hogyan éljük életünket. A sötétség és kárhozat prófétái állandóan kísértenek minket üres szavaikkal. Isten nélküli jövőt, hazugságot és ürességet ígérnek. Arra akarnak rávenni, hogy mondjunk le Istenről. Úgy állítják be, hogy Isten már elavult, és nem tud szólni a modern emberhez. Azt akarják elérni, hogy az életről lemondva válasszuk a halált.
Mi, akik az életet a feltámadás fényében látjuk, nem fáradhatunk el soha a jó tételében, és szeretetünkkel azt az utat kell mutatnunk, ami a boldogsághoz és békéhez vezet. Nem szabad hallgatnunk, hanem fel kell emelni szavunkat a jogfosztottak védelmében. Nem hátrálhatunk meg soha azok elől, akik akár egy ember méltóságát is sértik. Nem szabad soha elfogadnunk, hogy a rosszat jónak fogadjuk el, a hazugságot és tévedést pedig igazságnak.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek boldog húsvétot és a feltámadt Megváltó bőséges áldását!
Dr. Pénzes János szabadkai megyés püspök

Felszáll az ima, ránk árad a kegyelem

Olaszország egyik legszebb térségében, a Gárdai-tó partján áll egy kereszt, ''Ascendit oratio, descendet gratia” felirattal. A latin szöveg magyar fordítása szerint ''felszáll az ima, ránk árad a kegyelem”.
Az életünket sokszor keresztek nehezítik. Nem minden megy úgy, vagy történik úgy, ahogy mi szeretnénk. Az ima sem mindig talál úgy és olyan meghallgatásra, amint mi reméljük, elvárjuk. Jézusnak is volt része ilyen tapasztalatokban. Az Utolsó vacsora után, az Olajfák hegyén, amikor halálfélelem bénította meg, azért imádkozott, hogy a szenvedés kelyhét ne kelljen kiinnia. Tudjuk, hogy ez a kehely nem kerülte el. Végig kellett mennie a keresztúton, egészen a Golgota hegyére, ahol keresztre feszítették.
Hova szállt fel Jézus imája? A semmibe? Senki sem hallotta azt meg, vagy senkinek sem nyílt meg a szíve erre a kétségbeesett kiáltásra: ''Uram, miért hagytál el engem?” Hol volt az angyalok légiója, amely Jézus segítségére siethetett volna? Nem volt Jézus gőgjének és felfuvalkodottságának jele, amikor arról beszélt, hogy ő az Isten szeretett Fia, őt Isten soha sem hagyja el?
''Felszáll az ima, ránk árad a kegyelem.” A kegyelem, amely ránk árad, nem a fájdalommentesség kegyelme vagy ajándéka. Ez a kegyelem egy új életet ajándékoz nekünk. A mennyből leszálló kegyelem az élet teljességét ajándékozza: teljesíti életünk legtitkosabb vágyait, valóra váltja emberségünk minden tehetségét és adottságát, megmutatja a szív gazdagságát, az értelmünk világosságát, tevékenységünk tökéletességét.
És ez mind a keresztnek köszönhető. Pontosabban a kereszten függő és a kereszten meghalt Jézus Krisztusnak köszönthetjük, aki halála után a harmadik napon feltámadt.
Kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket kívánok!
Dr. Német László SVD nagybecskereki megyés püspök

Húsvéti pásztorlevél

Ismét elmúlt egy esztendő a tavalyi ünneplésünk, örvendezésünk óta. Újra kezdődik a győzelmi idő számlálása, hiszen a húsvét a győzelemnek ünnepe. A teremtés hajnala óta először szenvedett vereséget a két legnagyobb ellenségünk, a bűn és a halál. Ám amióta az Úr Jézus Krisztus az új életet bemutatta, és megszerezte a halál feletti győzelmet, így az ő győzelméhez kapcsolódik a mi szabadulásunk.
Ez a győzelem ajtónyitás az új élet felé. Ajtónyitás az örök élet felé, az üdvösség felé, amely élő valóság mindannyiunk számára, akik hiszünk. Tudjuk, hogy sokféle törődésünk, hitpróbáink, sőt: vereségeink ellenére az Úr Jézus kézen fog bennünket, és vezet egész éven át, a hétköznapokban is, és visszamutat erre a győzelmére, s üzeni, hogy ne féljünk. Mária Magdalénához is szólt, aki félelmében először kertésznek nézte őt. Ekkor fogta fel az asszony, hogy nem a kertésszel beszél, hanem Jézussal, akinek megismerte a hangját. Előttünk is megszólal a mi Urunk, és megismerjük az Ő hangját. Ő a feltámadt jó pásztor, aki vigyáz nyájára, figyel ránk, velünk van, őriz bennünket. Ezt meg is ígérte, amikor azt mondta: ''Imé, én tiveletek maradok mindig, a világ végezetéig.” De nemcsak ígérte, hanem be is tartja az ígéretét. Ő itt van velünk, az ünneplésünk közepette, nemcsak addig, amíg elmúlik a húsvét első vagy második napja, hanem itt van minden vasárnapon, minden ''úrnapján”, ahogy a vasárnapot nevezzük, mert a feltámadást hetente is ünnepeljük istentisztelettel, az új szövetség nyugalomnapjaként. Ez a legnagyobb üzenet, ez a legnagyobb vigasz, ez a legnagyobb erő, amellyel, ennek az ünneplésnek erejével az esztendő minden napján és egész földi életünkben az Úr Jézus jelenlétének tudata hatja át a hívek szívét.
Így kívánok egyházam nevében minden kedves olvasónknak áldott húsvéti ünneplést és boldog bizonyságtételt felebarátaink irányában, hogy élő és velünk járó Urunk van, a legnagyobb csoda, hogy menny és föld Ura törődik velünk és átvezet bennünket is az új égbe és új földre, az örök életbe.
Dr. Csete Szemesi István református püspök

Istentől jövő új realitás

Az idei húsvét ünnepén úgy szeretném Önök elé tárni Istent, mint a húsvéti hit Teremtőjét: aki mintegy megismétli húsvéti kegyelmi kiáltványát. A háttérből Ábrahám - mint a hit embere - alakja jön felém, aki bízott az Isten ígéretében. Így lett ő az előképe annak a húsvéti hitnek, amely az üres sír ténye alapján, rábízza magát a hallott híradásra, hogy ezáltal Jézus győzelmének részesévé váljon. Kezdetben kételyek között viaskodva kérdez: igaz lehet ez? Így viaskodunk ma mi is a húsvéti hírrel.
Megjelenik előttem azoknak az arca, akik láttak örökre lezáruló szemhéjakat, akik fájó szívvel állottak szeretteik koporsója mellett, ezzel a belső vívódással: lehet-e hinni Jézus Krisztus győzelmében?
Így jön egészen közel hozzánk húsvét üzenete Isten kiáltványán keresztül: feltámadt az Úr, bizonnyal feltámadt! Merjük-e hinni? Merjük-e megvallani: Uram, hiszek, légy segítségül az én hitetlenségemben. Ezen akar Isten átsegíteni. Ezért adott húsvétot; hogy megértsük irántunk való szeretetét. A bűn elleni harcban sok csatát vesztettünk, noha önzetlenül szeretni akartuk egymást. Mégis, valami sötét erő egymás ellenébe állít testvéreket, népeket. Erre válasz ma is Krisztus keresztje és húsvét örömhíre. Van benne hála, békesség és elkötelezés. Továbbadás! Hitből hitbe. Ám ezt csak azok tehetik, akiknek szívében, életében a kétely bizonyossággá vált, akik szemükkel úgy néznek az élő Krisztusra, mint személyes Megváltójukra.
Húsvét a keresztyénség legnagyobb ünnepe. Krisztus él - feltámadt! Ezt az új realitást adja nekünk Isten. Áldott ünnepeket kívánok!
ThMgr. Dolinszky Árpád evangélikus püspök