A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.
A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítványokra lángnyelvek képében leszállt Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.
Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.
2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.
A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.
Az egyház Kr.u. 305-ben rendelte el hivatalosan a Szentlélek eljövetelének megünneplését pünkösd napján.
