Bizonyára kevesen tudják megmondani, hogy mi értelme volt a mögöttünk álló választásnak. Kevés érv szól ugyanis a legújabb politikai megmérettetés mellett. Azonkívül, hogy egy bizonyos politikai oldal és jelenlegi vezetősége maximalizálta hatalmát, nem sok további érvet lehetne felsorolni. Annál többet lehetne viszont a folyamatos politikai kampány és a rendszertelenül ismétlődő választások szükségtelensége mellett.
Elsőként talán azt érdemes kiemelni, hogy a folytonos előrehozott vagy kikényszerített választások egész egyszerűen komolytalanná teszik a politikai rendszert. Nem véletlen az sem, hogy ilyen típusú szavazásra csak rendkívüli esetekben, azaz valóban ritkán kerül sor a jól működő államokban. Azoknak az országoknak viszont, amelyekben a gazdasági és a szociális rendszer évtizedek óta a működőképesség határán evickél, a választás soha sem lehet elég olcsó. Túlságosan is nagy ár ez a politikai elit különféle cselszövéseiért, ármánykodásaiért és politikai összeesküvéseiért. Ha visszatekintünk az elmúlt években megtartott választásokat kísérő időszakokra, akkor eshetünk igazán kétségbe. Tulajdonképpen minden választás után bebizonyosodott, hogy a pártok közötti megmérettetés igencsak szerény társadalmi hasznot hozott. Az ország felelősnek tartott vezetői mindezzel mit sem törődve szinte évente kényszerítették saját kis játszóterükre a szavazóképes lakosságot. Miután azonban befejeződtek a választások, összeszedték a játékokat, és valahogy elfelejtették az egykori játszótársakat, azaz a lakosság túlnyomó részét. Ennyit a választások hátrányairól.
Eme tényezőkön kívül elképzelhető, hogy vannak olyan polgárok is, akik úgy tekintenek a különféle választásokra, mint egy jelentős sporteseményre. Azaz izgalommal várják, és nagy érdeklődéssel követik őket. Számukra mindenképpen jó hír, hogy ez az év nyugodtan nevezhető a választások évének is. Hiszen az előrehozott parlamenti választáson kívül nemzeti tanácsi választások is lesznek, sőt könnyen előfordulhat, hogy tartományi választásra is sor kerül majd. Emellett a kettős állampolgárságú szavazók részt vehetnek a magyarországi választásokon, továbbá azok, akiknek állandó magyarországi lakcímük van, és Magyarországon élnek, részt vehetnek az Európai Parlament magyar képviselőinek választásán is. Vagyis mindenki kiválaszthatja a számára legrokonszenvesebb szavazást.
Ha pedig minderre négyévente, jelentős eredményeket felmutató kormányok munkássága után kerülne sor, ahogyan az egy rendes alkotmányos demokráciában megszokott, akkor a választásokat kisebb jogalappal nevezhetnénk politikai játszótérnek.
