A Szabadkai Városi Múzeum Pillantás a múltba elnevezésű projektje keretében kéthetente más és más műtárgyat mutatunk be a múzeum különböző gyűjteményeiből. A tárgyakat a múzeum bejáratának jobb oldalán lévő, külön erre a célra kialakított kirakatban láthatják az érdeklődők.

Kezdeményezésünk lehetővé teszi, hogy Szabadka lakói megismerhessék a múzeumban őrzött kincseket, miközben intézményünk is bemutathatja gyűjteményeinek sokszínűségét olyan tárgyakon keresztül, melyek nincsenek kiállítva aktuális tárlatainkon. A kiállított tárgyak történelmi és kulturális hátteréről a mellettük lévő képernyőn juthatnak információhoz az érdeklődők. 

SZERB SZÉKESEGYHÁZ A TABÁNBAN - AZ ELTŰNT RÁCVÁROS EMLÉKEZETE 
Kiállítási katalógus
Szerkesztők: Csáki Tamás és Golub Xénia művészettörténészek

A Tabánt, ezt a számos budapesti által máig nosztalgiával emlegetett városnegyedet fényképek, grafikák, festmények sokasága örökítette meg. E képeken a Gellért-hegy oldalában feltűnik egy karcsú templomtorony barokk sisakkal. A városrész fölé magasodó épület a 18. század közepén épült szerb ortodox székesegyház volt, a Rácvárosnak is nevezett negyed ugyanis a magyarországi szerbség és a hazai szerb ortodox egyház egyik központja volt.

A szerb közösség már 1690 után emelt magának egy templomot. A templom köré épültek fel a szerb közösség intézményei, a városháza, az iskola, a temető. A 18-19. században Pest-Buda volt szerbek kulturális központja a Habsburg Birodalmon belül; 1796-tól itt működött a Nagyszombatról a Várba költöztetett Egyetemi Nyomda is, amely a szerb könyvkiadás legfontosabb műhelye lett.

A székesegyházon nagy károkat okozott az 1944-45-ös ostrom, és a megfogyatkozott szerb lakosságnak és egyházközségnek nem volt pénze az újjáépítésre, így lerombolták. Ezzel a budai szerb közösség identitásának legfontosabb megjelenítője tűnt el a fővárosból.