Peszkov, aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő „különleges hadműveletnek” nevezte a háborút, kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése. „Reméljük, hogy a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni neki” — fogalmazott.

Peszkov határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.

Fotó: Szerbiai RTV

Szerbia is igennel szavazott Oroszország kizárásáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Vučić elmondta, az első döntésük az volt, hogy tartózkodnak. Közben az EU elhalasztotta a kőolajimportra vonatkozó határozatának meghozatalát, hogy lássa, Szerbia miként fog szavazni az ENSZ-ben. Mi katonailag független ország vagyunk, viszont politikailag nem, mivel az EU mellett köteleztük el magunkat — hangsúlyozta Vučić, indokolva a döntést. — Szerbia semmilyen szankciót nem hozott meg Oroszország ellen. Az országunk tisztességes, az EU-ba vezető útja során sem fordít hátat a tradicionális barátainak — fogalmazott a szerb elnök.

Ursula von der Leyen és Josep Borrell az Európai Unió képviseletében Kijevbe utaznak.

Fotó: Twitter

Kuleba: a donbaszi csata a II. világháborúra fog emlékeztetni.

Oroszország Donbasz térségében várható offenzívája a nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a II. világháborút fogja idézni — figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása után.

Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy adjon több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Kijelentette, ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz.

„Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik, és sokan meg fognak halni” — fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Magyarország nyújtson katonai támogatást Ukrajnának — írta csütörtökön kiadott közleményében Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő.

„Ha Magyarország igazán véget akar vetni a háborúnak, akkor a következőket kell tennie: hagyjon fel az Európai Unió egységének megroppantásával, támogassa az Oroszország elleni új szankciókat, és nyújtson katonai támogatást Ukrajnának ahelyett, hogy forrásokat bocsátana rendelkezésre az orosz katonai gépezet pénzelésére” — jelentette ki a szóvivő.

Nyikolenko azzal vádolta meg Magyarországot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt segíti az Ukrajna elleni háborúban, és álláspontjával „tönkreteszi az Európai Unió egységét”.

Szijjártó Péter (fotó: Facebook)

Szijjártó: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába — mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a NATO-külügyminiszterek tanácsülésének második napján megtartott sajtótájékoztatóján.

A NATO értékelése szerint elhúzódó, akár évekig tartó lehet az ukrajnai háborús helyzet. A NATO mint szövetség most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának — közölte Szijjártó Péter az M1 tévécsatornán közvetített tájékoztatón.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni.

A szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és a földgázszállításokat. Továbbá a — paksi atomerőmű működése szempontjából kiemelten fontos — nukleáris energia előállításához kapcsolódó tevékenység is mentesül a szankciók alól — közölte Szijjártó Péter.

Forrás: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV, Pannon RTV