home 2024. november 12., Jónás napja
Online előfizetés
„Olyanok vagyunk, mint a főnixmadár”
Miskolci Krisztina
2024.09.27.
LXXIX. évf. 39. szám
„Olyanok vagyunk, mint a főnixmadár”

A szabadkai kórház onkológiai osztálya az idén ünnepelte 60. születésnapját, a városnapi ünnepségen pedig Pro Urbe díjjal jutalmazták munkáját. Dr. Bagi Teodórával, az onkológiai osztály egyik szakorvosával beszélgettem az osztály működéséről, a daganatos betegségek kialakulásáról, megelőzéséről és arról, hogyan lehet szellemileg megbirkózni a nehézségekkel.

* Milyen érzés volt Pro Urbe díjban részesülni?

— Az Egymásért Egyesület ajánlott bennünket az elismerésre. A tagjai addig nem is mondták el az ötletüket, amíg meg nem kapták az információt, hogy elfogadták a javaslatukat. Nagy meglepetés volt nekünk, nem számítottunk erre. Szabadka város történetében még nem volt ilyen, hogy a kórházból egy osztályt vagy részleget neveztek volna díjra. Orvosokat jelöltek, de osztályt még nem. Mi, orvosok hihetetlenül pozitívan fogadtuk, hálát és tiszteletet érzünk, melyet a betegek az egyesületen át fejeztek ki felénk. A nővérek is nagyon boldogok. Ez nemcsak öröm, hanem egy olyan nem mindennapi megnyilvánulás is a betegek részéről, amely mindenkit további munkára sarkall.


A rendelő és a nappali kórház dolgozói (fotók: Dinovizija)

* Hogyan kell elképzelni az osztály munkáját?

— Az onkológia Szabadkán három funkcionális egységből áll. A nővérek felosztva dolgoznak a három részen, mi, orvosok egy-egy nap mindegyiken teljesítünk feladatot. 21 nővér van az osztályon, akik ellátják az ott fekvő betegeket, 6 nővér a nappali kórházban és 2 nővér a rendelő tolóablakánál. A munkát úgy kell elképzelni, hogy vannak az osztályon fekvőbetegek, akik megfelelő onkospecifikus terápiát vagy tüneti kezelést kapnak, vagy az alkalmazott terápia mellékhatásai, a tüneti-palliatív ellátáson különféle panaszok, esetleg diagnosztikai vizsgálatok elvégzése miatt fekszenek az osztályon, vagy a sürgősségi osztályról érkeznek. Nagyszámú beteget veszünk fel és bocsátunk el egy nap. A nappali kórházban van 8 terápiás fotelünk és 2 kórházi ágyunk, itt szintén onkospecifikus terápiát adunk, tüneti és támogató kezelést, palliatív ellátást. A beteg reggel érkezik, megkapja a terápiát, és utána hazamehet. Vannak olyan terápiák is, amelyek egymás után több napig tartanak. A rendelőben a leghektikusabb és a legnagyobb a betegátáramlás, naponta kb. 70—100 embert vizsgálunk meg. Fizikailag és pszichikailag is megterhelő, nagy a páciensek száma az orvosokéhoz viszonyítva. Hogy a normának megfelelő munkát tudjunk végezni, ahhoz 8-an kellene hogy legyünk, jelenleg 3-an végezzük a szükséges tevékenységet 1 rezidenssel.

* Mi a daganatos megbetegedés, miként alakul ki?

— A daganat egy megváltozott szövet nem kontrollált növekedése. A megváltozott szövet beteg szövet, és azért hívunk egy daganatot rosszindulatúnak, mert belenő és infiltrál a környezetébe, és áttétet tud okozni vér és nyirok útján terjedve. A rosszindulatú daganatokat többféle módon tudjuk gyógyítani, három radikális módszert ismerünk. Az egyik a műtét. A daganat fajtájától, stádiumától és helyétől függ, hogy indokolt-e. A második a sugárterápia, melyet két célból alkalmazunk: radikális célból, hogy a daganatot megsemmisítsük, vagy palliatív célból, például fájdalomcsillapítás végett vagy csontáttétnél. A harmadik a szisztémás kezelés, mely az utóbbi huszonnégy év alatt jelentősen megváltozott. Régebben csak kemoterápiás szerek voltak, ezeket általában a vénába adjuk, de léteznek tabletta formájában is. Az onkospecifikus terápia más fajtái az immuno- és biológiai terápia, illetve a célzott kezelések. Ezek olyan modern terápiás opciók, amelyek sokkal célzottabban hatnak csak a daganatos sejtekre. A szerepük, hogy minél inkább megkíméljék a testnek az egészséges szöveteit, tehát kevesebb mellékhatásuk van. Minden kezelésnek van mellékhatása, vagy rövid távú, melyet hetente, naponta kell kontrollálni, vagy hosszú távú, mely több év után alakulhat ki, például a szívelégtelenség vagy az oszteoporózis. Amikor hosszú éveken át utókövetjük a beteget, nemcsak a betegség visszatérését figyeljük, hanem minden elvárt és előre nem látható hatásra is tesztelni kell őket. Törvény határozza meg, hogy milyen kezelést alkalmazhatunk Szabadkán a kórházban. Az onkológus feladata, hogy minden információja meglegyen arról, milyen kezelést tud alkalmazni. Vannak olyanok, amelyeket Szabadkán végzünk, de előfordul, hogy a betegnek el kell mennie Kamenicára (Kamanc), például sugárkezelésre, mivel azt Szabadkán már nem csinálják. Ezek olyan innovatív terápiák, amelyeket magas szinten kell kontrollálni. Mindenképp több faktor idézi elő a daganatos megbetegedéseket, legtöbben a genetikát emlegetik, az eseteknek nagyjából a 7—10%-a köthető közvetlenül a genetikához. Az összes többi sok olyan egyéb tényező keveréke, amelyek negatívan hatnak a testünkre a meglévő genetikai konstelláció mellett. Ezek lehetnek: a dohányzás; a Helicobacter-fertőzés, mely gyomorpanaszokat, gyomorrákot tud okozni, ha hosszú távon nem gyógyítják; a különféle vírusos betegségek, mint a hepatitis C vagy a HPV; a levegő és a víz szennyezettsége; a bevitt ételek összetétele, a sok adalékanyag, az ízfokozók; illetve olyan munkahelyek, ahol karcinogén hatásoknak vannak kitéve az emberek. Fokozatosan nő a daganatos betegek száma, az észak-bácskai körzetben például az emlődaganatosoké. Körülbelül 8-10 pácienssel van több, mint előző évben, de ami nagyon fontos, hogy az emberek hosszabban élnek ezekkel az új terápiás módszerekkel. Egyes daganatfajták nagyon jól gyógyíthatóak, az orvosságok nagyon hatékonyak, minimálisan invazívak, kevés mellékhatásuk van, és emiatt a betegek hosszú évekig tudnak panaszmentesen élni. Ez megnöveli az összbetegszámot, amivel a mi munkánk mennyisége is nő. Ami számunkra a legpozitívabb, hogy a betegek hosszan és jó minőségben élnek.


Az onkológiai osztály alkalmazottjai

* Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

— A primer prevenció az, amikor úgy élünk, hogy mindent megteszünk azért, hogy enyhítsük az imént felsorolt faktorok hatását. Kerüljük a stresszt, ne dohányozzunk, végezzünk megfelelő fizikai aktivitást, táplálkozzunk egészségesen, vegyük fel a HPV-vakcinát, kezeljük a Helicobacter-fertőzést. A szekunder prevenciónál, a már kialakult betegség esetén, arra törekszünk, hogy ne jöjjön vissza. Jelenleg nincs semmilyen olyan lehetőség vagy életmódváltás, amely 100%-os védelmet nyújthat.

* Munkájuk során sokszor találkoznak tragikus emberi sorsokkal. Ezt hogyan dolgozzák fel lelkileg?

— Ott vagyunk, amikor egy emberi sors kettétörik, amikor közöljük a diagnózist, és nemritkán akkor is, amikor egy élet véget ér. Előfordul, hogy csalódottnak érezzük magunkat, mert még oly sok mindent szeretnénk megtenni a betegért, de kevés az idő. Ezt látni, átélni, és továbbmenni a legnehezebb. A betegeknek pszichológiai támogatást tudunk nyújtani, de ami szerintem a legfontosabb, hogy emberségesen bánjunk velük. Meg kell hallgatni, lehetőséget kell adni, hogy elmondja a panaszát, véleményét, és kompromisszumot kötni. Ezek a pillanatok formálnak bennünket olyanná, hogy alázattal tudjunk adni másoknak. Ahogy Kodály mondta: minden ember annyit ér, amennyit embertársainak szolgálni tud. Ezek a mondatok vezényelnek. Azt szoktam mondani, mi olyanok vagyunk, mint a főnixmadár. Pszichofizikailag teljesen leamortizálódunk a nap folyamán, sok nehéz, de pozitív pillanat is van. Ezt a munkaidő végén ott kell hagyni, az embernek tudnia kell pihenni, és kiereszteni a gőzt, hogy aztán mint a főnixmadár újjáéledjen, és pozitívat tudjon nyújtani.

* Várható-e fejlesztés az osztályon?

— Az utóbbi évben történt egy fontos dolog, központi citosztatikumfeloldó rendszert kaptunk. Ez annyit tesz, hogy centrálisan, egy helyen oldjuk fel a citosztatikumokat, ami nagyon jelentős a pontosság és a biztonság szempontjából. A citosztatikum egy olyan vegyi anyag, amely különféle módokon öli meg a daganatos sejteket, de az egészségeseket is, melyek a leggyorsabban szaporodnak. Ezek a csontvelő sejtjei, az emésztő szervrendszer nyálkahártyája és a hajhagymák. Ezért van, hogy a betegnek leesik a fehérvérsejtszáma a terápia alatt, hányingere, hasmenése lehet, és egyeseknek kihullik a szőrzetük. Nem minden esetben történik meg, ez a beteg érzékenységétől is függ. Vannak olyan gyógyszereink, amelyekkel 99% alá tudjuk csökkenteni az egyes mellékhatásokat, a pácienseinknél jelenleg olyan tüneti és kivédő terápiát tudunk alkalmazni, ahol a 100-ból 1-2 betegnek van hányingere, és ez nagy előrelépés az utóbbi harminc-negyven évhez képest. Ez a fejlődés nem direkt tőlünk függ, hanem attól is, hogy például az új gyógyszerek felkerülnek-e a betegsegélyező listájára, és minden ilyen alkalom nagy örömöt okoz számunkra. Az innovatív gyógyszerek közül kilenc új került fel az idén májusban a listára. Azt szeretnénk, hogy minden beteg megkaphassa a legjobb terápiát.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..