A Mária-tisztelő katolikusság erőforrásért a múlt eseményeihez, szentjeink és nagyjaink emlékéhez fordult vissza, s az ebből fakadó nemzeti öntudattal fogalmazta meg a jobb jövőbe vetett reményét.

Az egyetemes keresztény hagyományokon nyugvó hazai Mária-tisztelet Szent István királyunk áldásos tevékenysége révén vert gyökeret végérvényesen. Első királyunk 1038-ban, Nagyboldogasszony ünnepén felajánlotta koronáját és hazánkat az Istenszülőnek. Szűz Mária lett Magyarország védelmezője, oltalmazója, latin kifejezéssel Patrona Hungariae. A Boldogságos Szűzanyának és a magyarságnak különös lelki kapcsolata a történelem keresztútjainak is megtartó- és vigasztalóerő maradt. Elődeink Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket, hazájukat, hitüket. Uralkodóink, fejedelmeink, nagyjaink közül többen különösen nagy tisztelettel viseltettek az Istenanya iránt. Katolikus őseink mélységes hite szerint csak a régi Boldogasszony-tisztelet helyreállítása mentheti meg Szent István országát a végső pusztulástól.

A magyarság nagy Mária-tisztelete látszik a középkori Napbaöltözött Asszony-ábrázolást is magában foglaló barokk kori Regnum Marianum (Mária országa) ikonográfiájában: a Szűzanya fején a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona látható, a karján ülő kis Jézus helyére az országalma, Mária másik kezébe az ország jogara került. A lábánál a török veszedelmet jelképező félhold bőségszarúvá, a magyar Kánaán jelképévé változott.

(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 274—275. oldal)

Alkalmi fényképgalériánk fotói Budapest fővárosban (Wekerletelep, Kispest, Vár, Rózsadomb, Józsefváros, Fiumei úti sírkert és Farkasvölgy), Budakeszin, Kecskeméten és Mórahalmon készültek.

Budapest, Wekerletelep – 2020. február 15.

Budapest, Kispest – 2022. augusztus 30.

Budapest, Vár – 2021. augusztus 22.

Budapest, Rózsadomb – 2021. november 9.

Budapest, Józsefváros – 2022. február 15.

Budapest, Fiumei úti sírkert – 2022. február 15.

Budapest, Farkasvölgy – 2022. május 2.

Budakeszi – 2022. július 24.

Kecskemét – 2022. február 21.

Mórahalom – 2019. augusztus 17.

Ezen a napon hunyt el 2015-ben Budapesten Nemeskürty István (született Budapesten, 1925. május 14-én) Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok, a XIII. kerület díszpolgára.

Budapest, XIII.kerület – 2022. augusztus 1.

Egyik, ma is igencsak időszerű műve, a Magyarnak számkivetve — A nemzettudat válságai című tanulmánykötete 2003-ban látott napvilágot. Érdemes belelapozni…

„»Vita vestra est abscondita cum Christo in Deo« /Életünk Krisztussal az Istenben van elrejtve/ olvashatjuk Pál apostolnak a kolosszeiekhez írott levelében. Amennyire kétségbevonhatatlan igazság ez sokunk számára, annyira tartózkodóak vagyunk hitünk megvallásában. Nem félelemből, hanem inkább mások, másként gondolkodók iránti tapintatból. Akik azonban irántunk nincsenek tapintattal.”