A hagyomány szerint a XIII. században Szent Domonkos magától a Szűzanyától kapta a rózsafüzért, amikor az albiak elleni harcra készült, s a százötven üdvözlégy egymásutánja nemcsak a győzelmet hozta meg, hanem az eretnekség elleni prédikáció egy lehetséges formája is volt. Az első rózsafüzér-társulat 1475-ben alakult meg Kölnben. Az imádság terjesztését és a hozzá kötődő társulati élet szervezését elsősorban a dominikánus rend irányította, de a különféle szerzetesrendek, egyesületek is fontos szerepet töltöttek be az imaforma elterjesztésében és népszerűsítésében.

Budapest, Ferencváros — 2022. július 14.

Egykoron egész Európában az imádság erejének bizonyítékát látták az 1571. október 7-én lezajlott tengeri csatában, a lepantói győzelemben. E diadal emlékére 1573-ban XIII. Gergely pápa október első vasárnapjára ünnepet rendelt. Három évvel később XI. Kelemen pápa a temesvári győzelem emlékére, midőn Savoyai Jenő Péterváradnál véglegesen megroppantotta a török birodalom katonai erejét, kötelezővé tette az Olvasós Boldogasszony napját. Az ünneplése 1913-ban került október 7-re. Az ünnep mai elnevezését XXIII. János pápa adta.

Budapest, Ferencváros — 2022. július 14.

A rózsafüzér üzenete

A rózsafüzér ma ismert, hagyományosnak mondott szerkezete is hosszú idő alatt született meg az Anyaszentegyház életében. Alapelemei és imádságai — a keresztvetés, a miatyánk, a hiszekegy, az üdvözlégy — gyökereiben evangéliumi, apostoli és szent hagyományokra vezethetőek vissza. Elmélkedő, szemlélődő és sokszorozó imádság, mely nemcsak imádkozni, de élni is tanít.

Budaörs – 2022. július 17.

(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 338—339. oldal)