Az Apostolok cselekedetei alapján feltételezhető, hogy Szent Lukács Antiochiában nőtt fel pogány nemzetiségű családban. Szent Pál ezt írja: »Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos« (Kol 5,15). Barnabás és Pál tanítványaként ismerkedett meg az Evangéliummal, majd a foglalkozásából, orvos mivoltából adódó pontosság- és hitelességigénytől hajtva, a Szentlélektől vezérelve útra kel, hogy utánajárjon mindannak, amit Krisztusról hallott. Találkozhatott még a Szűzanyával, továbbá az egykori tanítványokkal, gyógyult betegekkel, vakokkal. Az Apostolok cselekedete szerint Lukács Szent Pál munkatársa volt missziós útjai során, majd Pál Timóteusnak írt második levelében megemlíti, hogy elkísérte az apostolt Rómába, ahol fogságában is mellette volt. A hagyomány úgy tartja, hogy az evangélista Szent Pál vértanúsága után Dél-Görögországban szolgált püspökként, majd valószínűleg Patara városában ő is vértanú lett. Maradványait 357-ben vitték Konstantinápolyba. A hagyomány szerint Lukács festette a római Santa Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képet és a czêstochowai Fekete Madonna-ikont, valamint megfestette Jézus arcát is.*

(*Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 343. oldal)

Lévén Szent Lukács egyúttal a festők védőszentje is, 2002 óta ezen a dátumon kapott helyet a magyar festészet napja is. Az evangélista ábrázolásának (kiegészítő) attribútuma a szárnyas bika.

A jegyzetünket kísérő fotók Mórahalmon, illetve Budapesten készültek.

Mórahalom — 2019. augusztus 17.

Budai vár — 2022. augusztus 10.

Kőbánya — 2022.augusztus 6.

Lukács-fürdő — 2022. május 3.