Nem tanultunk az előző nemzedékek hibáiból, és az emberiség nem tudta levetkőzni magáról azt az egyéni és kollektív magatartást, amely már annyiszor katasztrofális véget ért. Elég, ha csak a tőlünk nem is olyan messze zajló fegyveres konfliktust említjük, melyre sok szempontból tekinthetünk, de mindenképp elítélendő. Még ha ezúttal úgy is felfogható a történet, mint a klasszikus kocsmai verekedés, amikor „amaz csak visszaütött”.

Reméljük, hogy végül mindenki még okosabb lesz egy kicsit, mindenki belátja, hogy a háborúknak eddig is főleg csak veszteseik voltak. Ha kitör a béke, talán valóban egy szebb világ épül meg gyors tempóban a jövő nemzedékének. Mert még nem késő, reméljük, a sok okos még nem rontott el mindent teljesen.

Az előttünk álló korszak — ha nem semmisítjük meg teljesen az élőhelyünket — a mesterséges intelligenciáról és a szintetikus biológiáról szól majd. Ez utóbbi esetében a DNS-programozás az élet minden szegletébe „befurakodik”. A genetikai szelekció az élelmiszer-termeléstől az egészségvédelemig mindent forradalmasíthat. A globális járványt okozó koronavírus megjelenése katalizátorként működött a genetikai szekvenálás és szintézis tudományterületeinek fejlődésében. Egyúttal azonban valóban hatalmas kockázat is, ha rendelkezésre áll az a technológia, amellyel az élő sejteket működtető gépezetet át lehet programozni. Akár egy évtizeden belül úgy beszélgethetünk a szintetikus biológiáról, mint a tudománynak azon területéről, amely mindent megváltoztatott. Mindez a különféle iparágakba is begyűrűzhet. Forradalmi változásokat várhatunk az egészségügyben, a gyógyszeriparban, a mezőgazdaságban, az ipari anyagok használatában, de még az űrtechnológiában is.

A szintetikus biológia sajnos fegyverként is felhasználható. Ez a tény pedig új geopolitikai konfliktusokhoz vezethet. A következő háborúkat már nem klasszikus fegyverekkel, hanem biológiai eszközökkel vívják. Sőt! Félő, hogy máris zajlanak ilyen konfliktusok, melyekről nincs is tudomásunk. A mesterséges intelligencia már velünk van. Sok esetben láthatatlanul követi a mindennapi tevékenységeink többségét. A jelek szerint ez hamarosan a szintetikus biológiával is így lesz. Borítékolható, hogy a XXI. század meghatározó újításai és találmányai a biológia és a technológia összekapcsolódásából fognak megszületni.

Van azonban számos kevésbé vonzó forgatókönyv is a jövőre nézve, s ezek megvalósulása szintén esélyes. Például elfogy az üzemanyag és a víz, ezért összeomlik a civilizáció; az okosgépek veszik át az uralmat a buta emberek felett; vagy olyan irányba haladunk majd, hogy az emberek nagy része egyszerűen lemond a szabadságjogairól, cserébe pedig kap egy túlszabályozott, de gondtalan, kényelmesen élhető életet, melyet okoseszközökkel körülvéve élhet. Az utóbbi évtizedek felmérései azt mutatták, hogy az emberiség sokáig egyre okosabb lett. Így volt ez egészen egy-két évtizeddel ezelőttig. Akkor viszont történhetett valami, mert a felmérések azt jelzik, egyre gyorsabban és reménytelenebbül butulunk.

Úgy fest, azoknak lesz igazuk, akik szerint minél okosabbak lesznek az eszközeink, annál gyorsabban fogunk elbutulni. Ennek oka pedig talán csak annyi, hogy kedvező környezetet teremtettünk a klasszikus értelemben vett butaságnak.