A közösségek már március 13-ától kezdődően szerveztek megemlékezéseket, melyek során a helyiek együtt idézték fel a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének üzenetét. Nyugat-Bácska több településén is ünnepi programokkal készültek az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára.

A megemlékezések sora Bácskertesen már március 13-án megkezdődött, ahol a Petőfi-szobornál gyűltek össze a helyiek.

Szilágyin március 14-én szerveztek ünnepi műsort. A helyi József Attila Művelődési Egyesület nagytermében megtartott rendezvényen kulturális programmal emlékeztek meg az 1848-as eseményekről.

Március 15-én több településen is szentmisével kezdődött az ünnep. Gomboson a reggeli mise után a templomkertben, a turulszobornál tartottak megemlékezést. Hasonlóképp Bezdánban is, a reggel 9 órakor kezdődő szentmise után emlékeztek meg a szabadságharc hőseiről. Az ünnepséget a templomkertben szervezte meg az egyházközség és a Bezdáni Hidak Polgári Egyesület.

Doroszlón szintén március 15-én, a szentmise után hajtottak főt és koszorúztak a régi és az új temetőben található honvédsíroknál.

Nemesmiliticsen a vasárnapi szentmise után alkalmi műsorral idézték fel a szabadságharc eseményeit, majd koszorúztak Pál Antal — Tóni szabadságharcos sírjánál.

Csonoplyán a Mindenszentek-plébánia közösségi termében rendeztek megemlékezést. Az ünnepi műsor mellett filmvetítés is várta az érdeklődőket, mely a forradalom és szabadságharc emlékét idézte fel.

A megemlékezések sorát a 16-án Zomborban, a Magyar Polgári Kaszinóban megrendezett össz-nyugat-bácskai est zárta, színvonalas műsorral.

A Kaszinó Dalárdája 

Az egybegyűltek — a Kaszinó Dalárdájának közreműködésével — elénekelték a Himnuszt, majd az egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket és mondott ünnepi beszédet.

— Mi, akiket magához kötött a síkság, a hullámzó búzatáblák, a zavaros Duna vagy a zöldellő bogyófák, visszavárjuk azokat, akik a nagyvilágban boldogulnak. Nem ítélkezünk, küzdünk a megmaradásunkért, és tesszük ezt tisztelettel, odaadóan, megbecsülve a környezetünket, példát mutatva, hogy a közösség ereje, még akkor is, ha kevesen vagyunk, az összetartásban van — emelte ki Szlákó József. — Nemzeti ünnepünk alkalmából kívánom, hogy tartsunk össze, építkezzünk tovább, fejlődjünk és erősödjünk!

Szlákó József beszéde

Az eseményen tiszteletét tette Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára és dr. Révész Szabolcs, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja is. Zombor testvérvárosa, Baja képviseletében Csubákné Besesek Andrea alpolgármester asszony koszorúzott.

Kiss-Hegyi Anita a következő gondolatokat osztotta meg a megemlékezőkkel:

— Március 15-e egyike azon dátumoknak, melyek láthatatlanul összekötnek minden magyart, határon innen és határon túl. Hiszen ha erre a tavaszi napra gondolunk, nem pusztán az iskolában tanult vagy a szüleink által elmesélt képek elevenednek fel előttünk, hanem egy érzés: a forradalmi szellem, az együtt küzdés ereje, a szabadságvágy küldetése. Ha van nemzet, mely tudja, hogy ez milyen mélyen gyökerezik, akkor az a magyar.

Kiss-Hegyi Anita beszéde

Az ünnepi műsorban a Dalárda mellett a nyugat-bácskai fiatalok is megcsillogtatták tehetségüket, alkalomhoz illő szavalatokat, zenei összeállításokat hallhattak az érdeklődők. A Szózat eléneklése után az egybegyűltek a Kaszinó udvarára vonultak, ahol a különféle anyaországi és vajdasági intézmények, szervezetek képviselői megkoszorúzták Schweidel József zombori származású aradi vértanú mellszobrát.

Horváth Bence citerán játszik

Az egybegyűltek

Dr. Maruzsa Zoltán és Kiss-Hegyi Anita tisztelegnek

Szlákó József és dr. Karcher Erzsébet tisztelegnek

A Pécsi Tudományegyetem képviselete

Dr. Révész Szabolcs szabadkai konzul tiszteleg

A Szent György Lovagrend tagjai koszorúznak

Móger Tímea és Varjú Potrebity Tatjana tisztelegnek

Dubacz Éva és dr. Úri Emese

Koszorúzás