— A stratégia egyszerre két fontos elemet ötvöz. Az MNT előző összetétele által kidolgozott dokumentum elsősorban kizárólag a hivatalos nyelv- és íráshasználatra koncentrált, azt tartotta jelentősnek. Akkor az volt a legfontosabb, hogy hogyan tudjuk törvényileg úgy keretbe foglalni a jogainkat, az anyanyelv és az írás szempontjából, hogy megerősödjünk. Az Európai Unió felé haladó Szerbia csatlakozási folyamatában és a 23. tárgyalási fejezeten belül a kisebbségi akcióterv kidolgozásánál is a törvények módosítása, átalakítása többek között ezeket a célokat is kötelezővé tette. Azóta viszont azt látjuk, hogy az időközben módosult törvények és az alkotmány által szavatolt garanciák már nehezen bővíthetők. Arról az érvről, hogy majd az EU Szerbiától jobban számonkéri a kisebbségi jogokat, mint ahogyan az most szabályozva van, le kell mondanunk, hiszen látjuk, hogy az unió számára egyáltalán nem fontos sem a Minority SafePack, sem pedig a kisebbségi ügyekkel kapcsolatos kezdeményezések. Ebből adódóan a nyelvhasználati stratégia legfontosabb eleme, hogy megerősítse a szerzett jogokat. Megőrizni és megvédeni, ugyanakkor növelni a nyelvhasználat igényességét, ösztönözni azt, hogy a magyarok éljenek a lehetőségekkel, hogy használják az anyanyelvüket. Ezeket a lehetőségeket szintézisbe foglaltuk egy Zsebtükör elnevezésű, nyelvhasználati mobilapplikáció kidolgozásával, amelyben listázva lesznek azok a települések, ahol a magyar nyelv hivatalos nyelv- és íráshasználata megvalósul. Ha valaki egy településre érkezik, akkor a mobilja jelezze, hogy ott hivatalos használatban van-e a magyar nyelv: ha igen, akkor milyen jogai és lehetőségei vannak, és hogyha ezekkel a jogokkal nem tud élni, vagy megakadályozzák ebben, akkor kinek tud panaszt tenni. A mai modern igényekhez alkalmazkodva próbáljuk a legrövidebb időn belül egy ilyen applikációs rendszerrel a lehetőségeket még inkább kihasználni. Fontos feladata a stratégiának a nyelvtervezés is, amely nemcsak az itt élő magyarság, hanem a Kárpát-medencei és az egyetemes magyarság kiemelkedő feladata. Nem véletlenül jött létre Budapesten a Nyelvstratégiai Intézet. Abban bíztunk, hogy hamarosan kézzel fogható lehetőségeket, terveket kapunk ettől az intézettől, de mivel ez még nem született meg, így a saját igényeink, lehetőségeink és tudásunk szerint próbáltuk összefoglalni mindazt, amit egyrészt a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia alatt értünk, másrészt amit fontosnak tartunk a nyelvi igényesség, a nyelvhasználat szempontjából a személy, az egyén és a család tekintetében. Mindezt úgy próbáltuk összefoglalni, hogy stratégiai tervezés szintjén is megpróbáljuk megvalósítani. Fontos része a tervezetnek a szórvánnyal való törődés, a gondoskodás, különösen a nyelvhasználat és a kétnyelvűség kérdésében. Ez a stratégia külön kitér az oktatásra, a kultúrára és a tájékoztatásra is, így fontos meghatározni azt a szintet, hogy mikor jutunk el oda, hogy a kétnyelvűség alkalmazását méltónak tartjuk, és mi az, ami már elfogadhatatlan számunkra az oktatásban, a tájékoztatásban és az élet minden más területén — hallottuk Hajnal Jenő elnök úrtól.