1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását, és Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
Széchenyihez többen csatlakoztak, így „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról" szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott.
Az MTA-nak sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot. A beérkezett művekkel az akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német Friedrich August Stülert kérték fel a munkára. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.
A Magyar Tudósok Világtalálkozóján 1996-ban határoztak arról, hogy november 3-át a magyar tudomány napjának szentelik. Először a következő évben, 1997-ben ünnepelték meg, 2003-ban pedig a Magyar Országgyűlés kormányrendeletben döntött a nap ünneppé nyilvánításáról.
(Netes források alapján)
Vinzenz Katzler: Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia). Forrás: Wikipedia