Ezen a napon hunyt el 1884-ben Budapesten dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért a Lónyay családból való magyar arisztokrata politikus, publicista, a Magyar Királyság 4. miniszterelnöke (1871. november 14-e és 1872. december 4-e között).
Budapest, Ferencváros — 2023. február 26.
1822. január 6-án született a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén keresendő Nagylónya községben. A Budán megkezdett tanulmányait a pesti egyetemen fejezte be. Ezután beutazta Magyarország és Erdély nagy részét, illetve hosszabb utazásokat tett külföldön, ahol közgazdasági szakismereteket szerzett. A gazdaságban és a megyei életben talált foglalkozást, és a közpályára készült. Bereg vármegye két ízben is országgyűlési követévé választotta. Lévén 1849-ben Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára volt, a világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült. Szülőhazájába, vagyis Magyarországra — a király kegyelmében részesülve — csak évek múltán (1850-ben) térhetett vissza. Meghatározó szerepe volt az ország pénz- és hitelintézeteinek létrehozásában (1870. május 21-e és 1871. november 14-e között a gróf úr az Osztrák—Magyar Monarchia pénzügyminisztere volt), továbbá számos vidéki egylet, takarékpénztár, iparegylet és közhasznú vállalat pedig egyenesen neki köszönheti létrejöttét. Nagy szerepe volt továbbá a protestáns egyház ügyeinek vezetése és érdekeinek megóvása között. E buzgalmáért tisztelő hitsorsosai 1860-ban a Békés-Bánáti Református Egyházmegye gondnokává választották. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Lónyay Menyhért a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoki, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét 1871-től az 1884-ben bekövetkezett haláláig tölté be.
Fényképezte: Martinek Imre
