Szent Cecília (vértanúhalált halt Rómában 250 körül) szentként tisztelt szűz és vértanú, a tizennégy segítőszent egyike. Ünnepét már 545-ben november 22-én ülték Rómában. Neve egyike azon hét nőnek, aki a szentmise római kánonjába bekerült. Szent Cecíliát tekintik a zene védőszentjének.

Az alábbi összeállítás a Wikipédia vonatkozó szócikkéből vétetett:

„Élete körül sok a bizonytalanság, a történelemtudomány sem azt nem tudja bizonyítani, hogy élt, sem pedig arra nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy kitalált személy. Legendája szerint a III. század elején született Rómában, előkelő családban. Kora ifjúkorában szüzességet fogadott. Családja házasságra kényszerítette egy Valerianus nevű pogány emberhez. Cecília a nászéjszakán rávette férjét, hogy ne érjen hozzá, mert a tisztaságát egy angyal védi. Valerianus annyira kíváncsi volt Cecília titokzatos »jegyesére«, hogy még a keresztséget is vállalta azért, hogy megláthassa. A keresztséget I. Orbán pápa szolgáltatta ki számára. Ezután hazatérve meglátta felesége őrangyalát, aki liliomból és vérvörös rózsából (a szüzesség és a vértanúság jeleiből) font koszorút helyezett mindkettőjük fejére. E csoda hatására Valerianus testvére, Tiburtius is megkeresztelkedett, majd együtt eltemették azokat a keresztényeket, akiket a vallásüldözések során öltek meg. Emiatt Róma prefektusa egy tisztjével elfogatta a testvéreket, akiket egy Maximus nevű tiszt (aki hatásukra szintén megtért) próbált megmenteni, de végül vele együtt a testvéreket kivégezték.

Ezután fogták el az immár özvegy Cecíliát. Pere és kivégzése során olyan bátorságot mutatott, amelynek hatására sokan megtértek. Kínhalálra ítélték, először fürdő forró gőzével, majd forró olajban akarták kivégezni, de a tűz kialudt. Végül karddal végezték ki, de kivégzése sikertelen volt, három csapás után is életben marad, s a hóhér súlyosan sebesülten hagyta ott. Végül barátainak karjában halt meg.

A IV. században templomot építettek Cecília tiszteletére azon a helyen, ahol egykor Valerianus és Cecília trasteverei háza állt. A legenda szerint a szűz látomásban maga mutatta meg a pápának, hol van a sírja. A pápa ezután 321-ben vitette át holttestét a templomba. 1559-ben felnyitották sírját, és testét teljesen épen találták, a sír liliom és rózsa illatát árasztotta.

Egy fordítási hiba következtében — mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán — lett a zene védőszentje. Szent Cecília miseliturgiájában az Introitus szóban forgó antifónájának kezdete: Cantantibus organis, Cecilia virgo in corde suo soli Domino decantabat dicens: fiat Domine cor meum et corpus meum inmaculatum ut non confundar (Az ének és orgona közepette a szűz Cecília a szívében csak az Úrhoz énekelt, mondván: tedd meg, Uram, hogy az én szívem és testem szeplőtelen maradjon, hogy el ne vesszek).

A »cantantibus« lényegben szinonimája az egy korábbi szövegváltozat kezdetén szereplő »canentibus« szónak, mely viszont másolási hiba, egy még korábbi szövegváltozatban szereplő »candentibus« szóból kimaradt a d betű. A »candentibus organis« viszont »izzó eszközökre« utal, tehát az eredeti szöveg értelme, hogy kínzása közben (nem az esküvői zene közben) könyörgött az Úrhoz, hogy teste épen maradjon. Koporsójának felnyitásakor romlatlan állapotban talált holtteste azt bizonyítja, hogy kérése meghallgatásra talált. Stefano Maderno szobra, mely sírja felett található a trasteverei Szent Cecília-bazilikában, abban a helyzetben mutatja, ahogy testét megtalálták: a fej természetellenes helyzete és a nyakán látható sérülés a lefejezésre utal; jobb kezének ujjaival hármat, ballal egyet mutat, ez a »Szentháromság, Egy, igaz Isten« szimbóluma.”

Cecília megannyi neves zeneszerzőt is megihletett. Többek között Liszt Ferencet is.

Jegyzetünk kísérőfotói Budapesten, illetve a bánsági Fehértemplom és Nagybecskerek városa katolikus templomában készültek.

Budapest — 2022. február 19.

Fehértemplom — 2012. április 15.

Nagybecskerek — 2018. november 11.