Kereken száz évvel ezelőtt (1923. november 19-én) mutatták be Budapesten a Pesti Vigadóban Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus (magyarul: Magyar zsoltár) című művét.
Kecskemét — 2023. február 17.
A neves alkalom Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulója volt. A Kodály-mű szövegét Kecskeméti Vég(h) Mihály Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben című, 1561 és 1567 között készült zsoltárfordítása képezi, mely a zsoltárok könyvében szereplő 55. zsoltár (a héber számozásban az 54.) szabad fordítása.
„A mű egyszerre reflektál a Dávid korabeli eseményekre, a Kecskeméti Vég(h) Mihály* idejében zajló háborúkra, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.”
(Külső hivatkozás: Wikipédia)
Országjáró barangolásaink során több ponton is volt szerencsénk találkozni e mestermű fizikai formátumú méltatásával. Egyik ilyen kiemelkedő helyszín Kecskemét városa, ahol a Kossuth téren Kodály születésének 125. évfordulója alkalmából (2007-ben) avatták fel a Psalmus Hungaricus című alkotást.
Kecskemét — 2023. február 17.
A mű kottájának és szövegének egy-egy részletét 2014 óta a budapesti M4-es metró Kálvin téri állomásán található hatalmas mozaikborítások is bemutatják.
Budapest, az M4-es metró Kálvin téri állomása — Györffi Réka Sarolta fotói
*Kecskeméti Vég(h) Mihály — XVI. századi (1567 után hunyt el), protestáns magyar énekszerző volt. Napjainkban Kecskeméten, a Széchenyivárosban, tér viseli nevét (a térség neve a XX. század első felében belső Széchenyi utca volt), az egyik ház homlokzatán pedig emléktábla található. Fennen hirdetve az utókornak, miszerint pont Végh Mihály főbíró házánál kötöttek egyezséget 1564-ben a katolikusok és a protestánsok a kecskeméti „öreg kőtemplom” használatáról.
Kecskemét — 2023. február 17.
Fényképezte: Martinek Imre
