Világszerte így van ez, ennek ellenére a vártnál gyorsabban nő a világ villamosenergia-igénye. A Nemzetközi Energiaügynökség év végi jelentésében arra is kitérnek: az igények növekedése jelentősen megnehezíti, hogy az egyes országok csökkentsék kibocsátásaikat, ezzel mérsékelve a globális felmelegedést. Az ügynökség friss előrejelzései szerint a jövőben a globális villamosenergia-igény nagyobb lesz annál, amit korábban jósoltak.

A jelentés azonban arra is rámutat, hogy az évtized végéig jó eséllyel nagyon sok alacsony kibocsátású — elsősorban nap-, szél- és atomenergiára alapozó — erőművet fognak építeni, így próbálva lépést tartani az energiaigények növekedésével. Korábban politikusaink is rámutattak, hogy a jövőben országunk energiaigénye is jelentősen megnő, idejében kell megtervezni, hogyan lehet a fogyasztókat kielégíteni. Nálunk is létesülnek napelemparkok, szélerőművek, de időnként szóba kerül az atomenergia felhasználása is. Jelenleg más témák jellemzik közéletünket, de attól még megválaszolatlan a kérdés, hogy az elosztás és a felhasználás igazságosan és fenntartható módon történik-e a jövőben. Az is vita tárgya közgazdász- és politikai körökben, hogy az energiamixben a piaci megoldásokat kell-e favorizálni, vagy a fenntarthatóság, a klímaváltozás okozta következmények mérséklésére kell helyezni a hangsúlyt. Tény azonban, hogy országunk tavalyi villamosenergia-termelésének 62,9 százaléka szénerőművekből származott. Az áramtermelés fennmaradó részét döntően vízerőművek fedezik, míg a földgáz, szél- és napenergia részaránya még mindig elenyésző. 

Az atomenergiát illetően is megoszlanak a vélemények. Amíg egyes országok már be is zárták ilyen típusú erőműveiket, mások szerint az atomenergiáé a jövő. Az tény ugyan, hogy az energiatárolás és a szállítás modernizációjával a megújulók termelésének esetlegességéből fakadó kockázatok csökkentek. Az orosz—ukrán háború pedig ismét rávilágított, hogy az atomerőművek sebezhetőbbek annál, mint ahogy azt korábban próbálták elhitetni. Kérdés az is, hogy a jövőben hogyan és hol lehet majd elhelyezni az atomhulladékot.

A nagyok és fejlettek sem tudták még a jelek szerint tartósan megoldani saját gondjaikat. Doug Burgum, aki jelenleg Donald Trump belügyminisztere, már korábban, észak-dakotai kormányzóként arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok lemaradhat a globális versenyben, ha nem gondoskodik megbízható, folyamatos energiaellátásról. Akkor úgy vélte, az USA nemzetbiztonsága szempontjából tartósan megbízható energiaforrásokra, például szén- és földgázerőművekre van szükség. Kiemelte, hogy a megújuló energiaforrásoknak is van helyük, ha azokat úgy tervezik, hogy megbízható és gazdaságosan működtethető energiatároló rendszerekkel kiegészítve nyújtsanak stabil ellátást.

Az USA Energiainformációs Ügynökségének adatai szerint egyébként vannak, akik élen járnak, hiszen több országnak sikerült az egész villamosenergia-hálózatát megújuló energiaforrásokra átállítania. A teljes mértékben megújuló hálózatot alkalmazó országok közé elsősorban a leggazdagabbak, például Norvégia és Izland tartoznak. Ez talán nem is meglepő, az viszont igen, hogy vannak ezen a listán olyan kevésbé gazdagok is, mint Etiópia vagy Paraguay. De Szaúd-Arábia energiamixében a megújulók aránya még mindig nulla. Ez olyan szempontból nem meglepő, hogy a világ egyik legnagyobb olajtermelőjéről van szó. A világ legnagyobb gazdaságának, az USA hálózatának a 23 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. Amerika legfőbb gazdasági riválisának, Kínának a mutatója valamivel magasabb a globális átlagnál, 31 százalék. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Németország, energiájának csaknem a felét, 46 százalékát nyeri megújuló forrásokból.