A történelemből keveset tanultunk. A Milánói ediktummal 1700 évvel ezelőtt Konstantin császár „megszabadította” Krisztus követőit a rendszeres üldöztetéstől. Tizenhét évszázaddal később, ugyanazon az európai területen a keresztények elleni intolerancia és diszkrimináció nemcsak hogy nem csökkent, hanem ellenkezőleg, fokozódott. Habár az emberi jogok területén világszinten jelentősen növekedett az érzékenység, mégis számos gond van még jelen. Toso püspök ezekről szólt beszédében a világ keresztény közösségeinek helyzetét ecsetelve.

Kezdve a hitnek, a vallásgyakorlásnak az egyre szembetűnőbb peremre szorításától, amire egyre több példa akad a közéleti viták során és a bíróságokon is. Vagyis gyakran elhangzik, hogy hihetnek, amiben akarnak, megtarthatják istentiszteletüket az otthonukban, gondolatban vagy magántemplomaikban, a közéletben azonban nem cselekedhetnek vallási meggyőződésük szerint. A vallásszabadság tudatos eltorzításáról és korlátozásáról van szó, amelynek számos következménye van legalább két vonatkozásban, figyelmeztetett a szentszéki felszólaló.

Az egyik a keresztény véleménynyilvánítással szembeni intolerancia. Növekedett a keresztények elleni fenyegetések száma, letartóztatásra is sok példa akadt olyan esetben, ha valaki a vallását érintő kérdésekben mondott véleményt, sok esetben még a közösségi hálókon is üldözik a keresztényeket. A másik a keresztény lelkiismeret kérdése, különösen a munkahelyeken. Európa egész területén számos olyan esetet feljegyeztek, amikor keresztényeket eltávolítottak munkahelyükről pusztán azért, mert saját lelkiismeretük szerint cselekedtek. Emiatt az európai állampolgárok két lehetőség közül választhatnak: vagy elhagyják hitüket és lelkiismeretük ellen cselekszenek, vagy ellenállnak, és szembenéznek a megélhetési feltételeik elvesztésével.

Az istentiszteleti helyek vandál megrongálása és megszentségtelenítése tényének ismeretében a Szentszék azt kéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamaitól, hogy a keresztények elleni diszkriminációt — még ott is, ahol többséget alkotnak — tekintsék az egész társadalom elleni súlyos fenyegetésnek, és ugyanúgy küzdjenek ellene, mint az antiszemitizmus és az iszlamofóbia ellen. A valláson alapuló erkölcsi érvelés létjogosultságának megtagadása a közéletben intoleráns és antidemokratikus megnyilvánulás — figyelmeztetett Toso püspök. Más szavakkal megfogalmazva: a joggyakorlatban a vallásszabadságot nem szabad alacsonyabb rendűnek tekinteni. Ezt a gondolatot a Vatikáni Államtitkárság Twitter-üzenetben is közzétette a közösségi hálón.

A szentszéki képviselő megállapította, hogy a vallásszabadság nem lehet a tolerancia függvénye. Ha ugyanis a tolerancia lenne a legmagasabb rendű emberi és polgári érték, akkor bármilyen más igaz meggyőződés, amely kizár egy másikat, egyenlő lenne az intoleranciával. Ha egy meggyőződés ugyanolyan értékű lenne, mint egy másik, akkor az aberrációk elfogadásánál kötnénk ki — mutatott rá Toso püspök, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára.