A falu legrégebbi rendezvénye a Szüreti napok

Hajdújárás Szabadka község egyik legrendezettebb települése. A falu ambiciózus vezetősége rendre a fejlesztésén töri a fejét, mindig is igyekezett valami újat vinni a település életébe. Sajnos, a tavalyi évben nem sok sikerrel, mivel a szabadkai városvezetőség mostohagyerekként bánt a településsel.
- Az elmúlt tíz évben egyszer sem történt meg, hogy a várostól egy petákot se kapjunk fejlesztésre, de tavaly ezt is megéltük - mondja csalódottan Haskó István, a hajdújárási helyi közösség elnöke. - Ha valaki a tavalyi év elején azt mondta volna nekem, hogy majd így áll hozzánk a város, bizony kinevetem.
Az önkormányzat a helyi iroda fenntartására 210 000 dinárt folyósít, ez azonban nem elég a költségek fedezésére. Vagy a telefon-, vagy a villanyszámlát tudják csak fedezni belőle, mindkettőt nem. A település utcái nagyon rossz állapotban vannak, egyesek közülük járhatatlanok, az olvadás miatt rendkívül sárosak, a Talánterem lakói pedig szinte el vannak zárva a külvilágtól.
- A rossz utakat csak tovább rongálták a homokszállító teherautók, megjavítani őket eszükbe sem jutott az illetékeseknek. Beszéltem néhányszor a munkavezetővel, csak ígéreteket kaptunk, azokkal már tele a padlás. Úgy tűnik, már csak a jóistenhez fordulhatunk segítségért. Tavasszal a városvezetőség elhalmozott bennünket ígéretekkel, azóta a füle botját sem mozdítja. Közvetlenül a homokkitermelés előtt egy közégi pályázaton 200 000 dinárt nyertünk dűlőutak javítására, akkor megérkeztek a teherautók, és egy hét alatt tönkretették az utakat. Más településeken a homokszállítás után legalább zúzott kővel felszórták az utakat, nálunk az égvilágon semmit sem csináltak. A Talánterem lakóinak nincs kijáratuk a faluba, valamelyik nap még a mentőautó is elakadt náluk. Többször is önkéntes munkát szerveztünk, az ott élők több alkalommal is javítani próbálták az utakat, mindhiába, mert a teherautók miatt olyan állapotba kerültek, hogy a polgárok saját erőből képtelenek helyrehozni őket - kesereg a helyi közösség első embere.
A faluban már több éve szükség lenne a telefonhálózat bővítésére, 400 háztartás kifejezte igényét a csatlakozásra. Korábban azért nem bővítették a hálózatot, mert nem volt új telefonközpontja a falunak. 2009-ben megérkezett az is, a bővítésnek azonban még nyoma sincsen.
- Belgrádból még nem bólintottak rá erre. A szabadkai Telekom nem kapott rá pénzt. Az indoklás szerint magánosítani akarják a Telekomot, és úgy vannak vele, hogy inkább a leendő új tulajdonos fektessen be. A vízvezeték-hálózat terveinek ugyancsak el kellett volna már készülniük, de még nem kaptunk semmilyen visszajelzést, hol tartanak ezzel a munkával - tudom meg.
A környező települések nagy részéhez hasonlóan Hajdújáráson is gondot okoz a belvíz. Sok helyen a pincéket is elöntötte, gyakran összekeveredik a szennyvíz és az ivóvíz, használhatatlanok a kutak, esetleg csak fürdésre alkalmas a vizük. A helyi közösség udvarában levő kút vizéről az elemzés kiderítette, hogy alkalmatlan a fogyasztásra.
- Az ivóvíz és a belvíz problémájának megoldása nem tűr halasztást. Az ivóvíz-hálózat kiépítésével párhuzamosan ki kellene építeni a szennyvízelvezető hálózatot, ami a belvizek kérdését is megoldaná. A 2005-ben kiépített esővíz-elvezető árkok jól működnek, s ahol karbantartják őket, ott nincsenek akkora problémák a belvizekkel. A noszaiak ugyanilyen gondokkal küszködnek, a magas talajvíz miatt a közelmúltban összedőlt egy melléképület - mondja az elnök.
Ilyen körülmények között tervekről, elképzelésekről nehéz beszélni. A hajdújárásiak úgy gondolják, ha a tervek 30 százaléka megvalósul, akkor az már sikerként könyvelhető el.
- Néhány utca aszfaltozása, illetve az aszfaltozás befejezése (Cankar, Pero Popović Age, Kosztolányi Dezső, Május elseje, a noszai határút), valamint a Talánterem útjainak javítása szerepel az elsődleges terveink között. A Noszára vezető hosszú útszakaszon a közvilágítást szeretnénk bővíteni, valamint az egyik életveszélyes kanyarban fényvisszaverő korlátokat helyeznénk el. Tavaly elkészültek a művelődési otthon tetőszerkezete cseréjének, valamint a ráépítésnek a tervei. A Tartományi Nagyberuházási Alap 22 millió dinárt hagyott jóvá a projektumra, ennek megvalósulása néhány évtizedre megoldaná közösségünk legnagyobb gondjait. A művelődési otthon épülete több mint 60 éves, mindig valahol beázik, saját erőből javítgatjuk ugyan, de mindenképp szükség van az alapos javítására. A tetőtér egyik részén irodák, próbaterem és szertár kapna helyet, a másik részben néhány szobát létesítenénk, így elszállásolhatnánk a vendégeinket. Két labdarúgópályánk van, nyaranta több csapat is a pályánkon edz, a vendégszoba által a csapatoknak nem kellene naponta utazniuk, hanem helyben alhatnának, az udvarban lévő étteremben étkezhetnének - mondta Haskó István.
Az áldatlan gazdasági helyzet ellenére a helyi közösség saját erőből megtartotta a már hagyományosnak számító rendezvényeit, mint amilyen a Szüreti napok, az Ádvent a falunkban, a különféle sport-, művelődési és nyugdíjas-rendezvények. Az említett események az idén is megrendezésre kerülnek, de remélik, hogy 2011-ben, a tavalyi évtől eltérően a város talál végre pénzt az ő számukra is a további fejlesztésre, korszerűsítésre.