Molnár Madarász Melinda, azaz Meyke azért érkezett Zentára, hogy a Hagyomány a divatban kurzus keretében beavassa a résztvevőket a divattervezés alapjaiba, a divatgrafikába, és útmutatást nyújtson a tervezés folyamatához. A tanfolyamot a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Réka Darida Foundation közös képzési programjaként rendezték meg, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a Hagyományok Háza vajdasági hálózatával együttműködve.

Az immár húsz éve divattervezőként dolgozó oktató a magyar népművészet változatos történelmi tájegységeinek jellemzőit és sokszínűségét használja alkotásaiban. A mai modern nő számára készíti variálható, exkluzív, egyedi gyártású divatcikkeit.

Molnár Madarász Melinda és Kovács Nádi Karolina

— Mindig visszamegyek a kályha melegéhez, megismerni azt a területet, népi tájegységet, amelyből kiindulok. A családi gyökerek nagyon fontosak voltak a divattervezői karrieremben. Anyai nagyszülői ágon Kalocsa környékéről, Géderlakról származom, apai ágon pedig Gyergyó környékéről. Gyerekkoromban abban nevelkedtem, hogy az udvarban nagymamáék hímeztek, riseliőztek, állatokat tartottak, lekvárt főztek, és ez az élet nosztalgikusan fel-feltör a szívemből. A diplomamunkám volt az első alkalom, ahol népművészeti témát választottam, és azóta nem tudok elszakadni. A Meyke márkanév főként méretes ruhákat készít, tehát egy haute couture kollekció, vagyis van ötven ruharend a bemutatóteremben, és a megrendelővel együtt karöltve dolgozunk azon, hogy neki mi az, ami ebből a szívéhez a legközelebb áll, mi az, ami neki jól áll, vagyis ez egy személyes foglalkozás.

Elméleti előadás a zentai Alkotóházban

Divatcikkeit az anyaországiakon kívül a külhoni magyarok és a diaszpóra magyarsága is nagyon szereti, főleg reprezentációs céllal viselik szívesen, emellett a népművészetet értékelők és szeretők köréből kerülnek ki a Meyke márkanév vevői. A divattervező ruháit 2017-ben hívták meg egy New York-i divatbemutatóra, ott került kapcsolatba a magyarországi származású, 2000-ben kivándorolt Réka Daridával, aki haláláig aktív tagja és kiemelkedő támogatója volt a New York-i magyar művészeti és közösségi életnek. Tevékenységét családja 2020 óta magánalapítvány keretében folytatja, s egy ilyen ösztöndíj révén tarthat Melinda kurzusokat tizenegy településen, tervezést, divatgrafikát oktatva. A program célja a kézművesterületeken alkotó emberek segítése a gondolataik kifejezésében, a pályázatokra beadott terveik megrajzolásában és a céltudatos szakmai tervezésben, továbbá a hagyomány modern ruhatárba való átemelése, ennek a folyamatnak az oktatása, rajzi formába öntése. Meyke először járt Vajdaságban, a program részeként szeptemberben Kolozsvárott, októberben pedig a Jászságban oktatott, s az év végéig több magyarországi egyesülethez látogat el a sok érdeklődőt vonzó kurzussal, a külhoni területek közül pedig Székelyudvarhelyre utazik augusztusban.

Molnár Madarász Melinda

Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek a munkatársa elmondta, a kurzus része a viseletkészítőink többéves képzésének, mentorálásának.

— Ez az alkalom nagyon fontos, teljesen más gondolkodás- és látásmódot ad a viseletkészítőinknek, divattervezőknek, hiszen eddig főleg hagyományos viseletekkel foglalkoztunk. A viseletkészítők oktatását illetően két teljes évfolyamon vagyunk túl, 2018/19-ben és 2019/20-ban szerveztünk viseletkészítő tanfolyamot, 120 órás képzések formájában. A két évfolyam bázisa körülbelül 30 viseletkészítőből áll, mi alkotjuk azt a kis csoportunkat, amely alkalmanként összeverődik, és a Hagyományok Háza szakoktatói mentorálják, segítik a munkánkat, köztük kiemelten Tajti Erzsébet ruhaipari szakoktató. Viseletkészítőink — amellett, hogy részt vesznek a különböző pályázatokon, és mindenhol jelen vannak — az összes képzésre, versenyre igyekeznek eljutni, melyet a környéken vagy a Kárpát-medencében megszerveznek. Állandó megrendeléseik vannak a néptánccsoportok, énekcsoportok részéről, de úgy gondolom, hogy egyszer ez a piac is telítődik, ezért fontos a nyitás a modernebb irányba, hiszen a népművészetből merítő modern ruhákat bárki viselheti.

Tajti Erzsébet három évtizede foglalkozik népviselet-készítéssel. Az anyaországon kívül Vajdaságban és Kárpátalján is tevékenykedő szakoktató elmondta, a vajdasági hallgatókkal nagyon jó dolgozni, mert itt egy magas szintű ruhaipari képzés folyt, és sok hallgató jó alapokkal érkezett a tanfolyamra, melyen egy készen kapott, kidolgozott, a Hagyományok Háza által már alkalmazott tananyagot és tanmenetet követnek.

— Az oktatók egyúttal szabad kezet is kaptak, hogy a térség sajátosságait is fel tudják dolgozni a hallgatókkal. A legkitartóbbak mentorálása tovább folyik, versenyekkor egy áttervezés vagy egy modernebb szemléletmód is bekapcsolható a munkába. Tehát nemcsak ruha-rekonstrukciókat készítünk, amihez a Zentai Városi Múzeum nyújt néprajzi hátteret vagy eredeti gyűjtött anyagot, hanem hordható, sokak számára kedvelt termékeket is próbálunk alkotni.

Gömöri kollekció by Meyke

Fotók: Fehér Márta és Pallai-Göllner Júlia