home 2024. február 25., Mátyás napja
Online előfizetés
`Nem tudom, mitől lesz jó egy regény`
Rencsényi Elvira
2007.01.03.
LXII. évf. 1. szám
`Nem tudom, mitől lesz jó egy regény`

- Fotó: Szabó AttilaA belgrádi Laguna Könyvkiadó megbízásából Ignjatović Tóth Mária lefordította szerb nyelvre az ismert magyarországi író, dramaturg és televíziós műsorvezető nagy sikerű regényét, az Apák könyvét. Ez voltaképpen egy családregény, amely tizenkét nemzedékről szól. Három...

- Fotó: Szabó Attila

A belgrádi Laguna Könyvkiadó megbízásából Ignjatović Tóth Mária lefordította szerb nyelvre az ismert magyarországi író, dramaturg és televíziós műsorvezető nagy sikerű regényét, az Apák könyvét. Ez voltaképpen egy családregény, amely tizenkét nemzedékről szól. Háromszáz évnyi utazás a magyar térben és időben, a magyar történelemben és sorsban, de a magyar nyelvben is, hiszen az 1700-as években kezdődő história nyelvezete valamelyest igazodik a cselekmény alakulásához, azaz fokozatosan ,,fiatalodik'.
Az Apák könyvét a szabadkai Plato könyvkereskedésben mutatta be maga a szerző, Vámos Miklós, akitől ez alkalommal több mindenre választ kaptunk.
* Hogyan lesz egy jogot végzett, hosszú évtizedeken át filmdramaturgként dolgozóból író?
- Én már annak előtte is írtam. Egész kicsi gyerekkoromban is, persze, nem manuálisan, de fejemben már megfogantak történetek. Később, amikor pályát kellett választanom, a bölcsészkarra esett a választásom. Oda azonban politikai okok miatt nem vettek fel. Ezzel azonban nem szívesen hozakodom elő, mert a magyar ellenzék ezzel úgy van, mint amikor Garibaldinak volt valami évfordulója, amelyen részt vett vagy tízezer veterán. å végignézett rajtuk, és azt mondta: kevesen voltunk, sokan maradtunk. Szóval, maradt a jogi kar, ahol nem volt szükség matematikára és kémiára. E két tantárgy ugyanis nem tartozott a kedvenceim közé. Egyébként édesapám jogász volt, így a jognak volt némi hagyománya a családban. De én igazából nem akartam jogász lenni, hiszen az írás volt a mindenem. A magyar irodalomban hagyomány a jogi végzettség, gondoljunk csak Jókaira. A filmdramaturgia már egy másik történet. Nagyon szeretem a filmeket, és az egyetem után adódott egy lehetőség, hogy kipróbáljam magam a dramaturgia terén is. Az az időszak nagyon hasznos volt számomra, mert a filmes évek alatt megtanultam bizonyos dolgokat, mint amilyen a szerkesztés, a figurák ábrázolása. És még egy dolgot: még egy jó regény is lehet unalmas, de egy film soha.
* Az Apák könyve kétségtelenül egy jó könyv, hiszen szinte egész Európában olvassák, számos nyelvre lefordították. Mitől lesz jó egy könyv, egy regény?
- Ez a legnehezebb kérdés, amit feltehetett. Ezen már nagyon sokat gondolkodtam életemben, mert amikor hazajöttem Amerikából a rendszerváltás után, állami kiadók már nem voltak, magánkiadók pedig még nem voltak. Kénytelen voltam alapítani egyet. Ezután jó néhány évig mint könyvkiadó kísértem figyelemmel az olvasói piacot. És minél jobban figyeltem, annál kevésbé értettem. Most is azt tudom mondani, hogy fogalmam sincs, mitől lesz jó egy könyv. A biztos siker titkát nem tudom, de a biztos bukás titkát elárulom: ha egy író vagy bármilyen művész biztosan meg akar bukni, akkor úgy kell alkotnia, ahogyan az ő hiedelme szerint a közönsége elvárja tőle. Aki megpróbálja a közönség kegyeit megnyerni, biztosan megbukik. Egyetlen mérce van: a saját ízlésünk. Az Apák könyve egy régies, nehéz magyar nyelvezettel indul, és ha van valami, amin az olvasó gályája hajótörést szenvedhet, akkor ez az. Hogy mitől lett mégis ilyen sikeres ez a könyv, fogalmam sincs. A legboldogabb büszkeséggel csak azt tudom mondani, hogy ,,célba talált.
* Ön köztudomásúan tévéellenes. Mégis hosszú időn keresztül volt látható a képernyőn Lehetetlen, 2 ember stb. című beszélgetős műsoraival. Nem ellentmondásosság ez?
- Nem, mert én olyan televízióműsorokat próbáltam készíteni, amelyek a kultúra irányába fordítják az emberek érdeklődését, és nem a televízió irányába. Én tévészerűtlen műsorokat készítettem, amelyek lassúak voltak. Olyanok, mint amilyen lassú magam is vagyok. Mindegyik műsoromban igyekeztem szomorú történeteket is feldolgozni. Hiába voltak bennük néha humoros villanások, magvas, szomorú történeteket próbáltam belevinni a műsorba az emberekről, az életről, a halálról. Nem volt olyan tévéműsorom, amelybe ne szövődött volna bele a halál valamilyen formában.
* Milyen lenne az Ön által elképzelt ideális tévéműsor?
- Ha kimennék a megszokott érettségi öltönyömben, és azt mondanám: ,,Kedves nézőim, jó estét kívánok. Nézzék, én most éppen ezt és ezt a könyvet olvasom. Önök mit olvasnak? Tessék, vegyék le a polcról, és olvassunk együtt. Közben szólna a zene, és egy egész órán át olvasna mindenki. De még nem találtam olyan televíziót, amely megvalósítaná ezt az elképzelésemet.
* Az a bizonyos öltöny, amelyet kimondottan a televíziós műsorainak kedvéért vásárolt...?
- Pontosan. Aki ismer engem, tudja, hogy a lezser, sportos öltözéket szeretem. Öltönyöm tényleg csak az az egy van, amelyet a tévéműsoraim során vettem fel, ezzel is megtisztelve a nézőket. Mert véleményem szerint a nézők ízlését nem szabad lebecsülni, pedig a legtöbben éppen ezt teszik túlnyomórészt az öltözködésükkel. Én meg szerettem volna adni a módját a szereplésemnek, és a feldolgozott téma mindegyike meg is követelte ezt a fajta komolyságot és eleganciát.
* Hogyan öltözködjön egy nő, hogy megfeleljen Vámos Miklós ízlésének?
- Én köztudomásúan nagy rajongója és tisztelője vagyok a női nemnek. Éppen ezért szomorít el nagyon, hogy a hölgyek egyre inkább elférfiasodnak, nadrágban, bő pólókban járnak. Véleményem szerint egy nőnek mindig ízlésesen kell öltözködnie, és megőrizni a nőiességét. Egy férfinak megbocsátható a lezserség, de egy nőnek soha.
* Ön egyre népszerűbb nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is. Számíthatunk-e a közeljövőben újabb Vámos Miklós-kötetre?
- Várhatóan egy éven belül jelenik meg az a regényem, amelyen jelenleg dolgozom. A címe: Utazások az erotikában. Ez voltaképpen Goethe Utazások Itáliában című könyvére rímel, és az lesz az alcíme, hogy Ki a franc az a Goethe? Ebben a könyvben egy magyar Goethe-kutató szerelmeinek története tárul az olvasó elé.
* A nagy sikerű Apák könyvét lefordították már olasz, német, angol, litván nyelvre, és most a belgrádi Laguna könyvkiadó jóvoltából szerb nyelvre is. Számított ekkora sikerre itt, Szerbiában?
- Természetesen nem. Engem lepett meg a leginkább, hogy ennyien érdeklődnek a könyvem iránt. Belgrádban például négy órán át voltam kénytelen nyilatkozni az újságíróknak, és itt, Szabadkán, a könyvem bemutatójára is sokan voltak kíváncsiak. Ez nagyon sokat jelent nekem, de még többet talán az, hogy más anyanyelvű emberek is megismerkednek a magyar irodalommal. åszinte örömmel tölt el, hogy itt lehetek, és hogy ilyen érdeklődést keltett az itteni olvasótáborban az Apák könyve - zárta a beszélgetést Vámos Miklós.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..