Nem pusztán egyszerűsítés, észszerűsítés
GYURKOVICS Virág, SZERDA Zsófi
2015.10.18.
LXX. évf. 41. szám
Nem pusztán egyszerűsítés, észszerűsítés

Október 1-jétől megváltozott hazánkban a diplomahonosítási eljárás — A tavaly szeptemberben megszavazott törvénymódosítás után október 1-jével megnyílt az ENIC/NARIC központ szerbiai irodája, mely a jövőben jelentősen megkönnyíti a diplomahonosítási eljárást. Korábban költséges és hosszan tartó folyamatról volt szó, mely sokakat elriasztott attól, hogy oklevelüket itthon is elismertessék.

Arról, hogy milyen mozzanatok előzték meg ezt a jelentős előrelépést, Vicsek Annamária, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője nyilatkozott: — Amikor tavaly szeptemberben megszavaztuk a felsőoktatási törvény módosítását, valóban nagy előrelépésnek éreztük, hiszen a párt programjában és a koalíciós szerződésben is kiemelt fontosságot kapott a diplomahonosítás észszerűsítése, egyszerűsítése. A törvény rendelkezései értelmében a munkavállalás céljából történő honosításokat az ENIC/NARIC központ végzi, mely néhány hónapos késés után október 1-jén kezdte meg tevékenységét.
A központ működésével kapcsolatban egyelőre csak feltételezéseink lehetnek. Az elmúlt időszakban ugyanis gyakran hallhattunk egymásnak ellentmondó információkat a minisztérium és a központ munkatársai részéről. A központ beindulása után a minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, itt nem honosítás fog történni (ami a külföldi diploma megfeleltetése, kiegyenlítése a hazaival), hanem a külföldi felsőoktatási intézményben megszerzett diploma elismerése (ami pedig a szintjének, az „értékének” a meghatározása). Ami egyelőre bizonyos: olcsóbb lesz az eljárás, hiszen a minisztérium 3500 dinárban határozta meg az illetéket, melyet a kérelmezőnek be kell fizetnie. A külföldi diploma és minden egyéb dokumentáció hiteles fordíttatásának költségei továbbra is a kérelmezőt terhelik, de ezeket a költségeket a Magyar Nemzeti Tanács a továbbiakban is meg fogja téríteni. Ami körül azonban rengeteg kérdés felmerül: a különbözeti vizsgák gondja. A központ elismertetési folyamatában sajnos ugyanazok az egyetemi tanárok fognak külső munkatársként részt venni, akik azt eddig is tették, tehát a folyamat bonyolultságában minőségi különbség sajnos nem várható. Ha reményeink teljesülnek, akkor ez az egyszerűsítés jelentős előrelépés lesz a külföldi tanulmányokat befejező fiatalok hazacsalogatásában, hiszen ahhoz, hogy élhető körülményeket teremtsünk Vajdaságban, kulcsfontosságúnak érzem a fiatal diplomások szempontjából is kedvező feltételek megteremtését, melynek egyik legfontosabb eleme a diploma elismertetésének egyszerűsítése, emberibbé tétele.

Az utófinanszírozás jövőbeli menetéről Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke beszélt: — Az előző években a Szekeres László Alapítvány végezte a diplomák honosítását. 2008-tól 2014-ig vannak adataink, és a kimutatások alapján elmondhatjuk, hogy minden évben 3,5-4 millió dinár között mozgott az az összeg, amelyet erre a célra fordítottak. Évekre lebontva ez 80-90-100 diplomás, akinek a költségei 80-90-100%-át tudták megtéríteni attól függően, hogy hányan adták be a kérelmüket. A költségek a dokumentumok fordítását, illetve az egyetemi illetményeket fedezték. A Magyar Nemzeti Tanács ezen a héten fogja megjelentetni a diplomahonosításra, -elismertetésre vonatkozó pályázatát, mely 2016 februárjáig áll majd nyitva. Az érintett személyek a minisztérium honlapján minden szükséges információt megtalálnak a diplomahonosításról, itt foglalhatnak időpontot, és itt találják meg, hogy milyen dokumentumok szükségesek az eljáráshoz. A bizottság a külföldön szerzett programot fogja felülvizsgálni, megnézi, milyen az a felsőoktatási intézmény, amelyről az oklevél származik, hány tantárgyból tett vizsgát az illető, és milyen kreditszáma van. Az MNT a továbbtanulás és a munkavállalás céljából is kész lesz segíteni a diploma elismertetését. Mindenképp örülünk neki, hogy létrejött ez az ENIC/NARIC központ, hiszen a két legfontosabb cél, hogy a diplomahonosítás olcsóbb lesz, illetve rövidül az eljárás. Ez a két mozzanat a legfontosabb a diploma megszerzésében. Abban reménykedünk, hogy ezzel a könnyítéssel azok a személyek is felbátorodnak, akik eddig még nem szánták rá magukat a diplomájuk honosítására. Bízunk benne, hogy a különbözeti vizsgák száma a lehető legkevesebb lesz, hiszen figyelembe kell venni, hogy a kérelmezők már végeztek egy felsőoktatási intézményben.

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen tapasztalataik vannak azoknak, akik a korábbi években már átestek a honosítási eljáráson.

Terék Anna költő, pszichológus: — Még 2012-ben szerettem volna honosítani a diplomámat, amikor végeztem az egyetemen. Akkor tudtam meg, hogy mennyibe kerülne a honosítás, valamint a papírok, a diplomám lefordíttatása. A családomnak sajnos nem volt félretett ezer eurója, ennyit nem tudtunk volna megspórolni, legfeljebb akkor, ha nem jártunk volna egyetemre a testvéremmel. Elég abszurdnak találtam, hogy egy frissdiplomásnak eleve kezdőtőkét kell birtokolnia ahhoz, hogy honosíthassa az oklevelét, és munkába állhasson — egyébként arra sincs garancia, hogy kap munkát. Az egyetem elvégzése után szerettem volna (még mindig szeretnék) beiratkozni a szakpszichológusi képzésre. Mindenképpen megvárom, hogy az a diplomám is meglegyen, és ne kelljen kétszer kiadnom nagyobb összeget azért, hogy munkát kereshessek az oklevelemmel. Azt is viccesnek tartom, hogy a Magyarországon megszerzett diplomát (az egyetemen kapott információ szerint) elismerik Európa nyugati országaiban (az Egyesült Királyságban, Írországban, Franciaországban, Spanyolországban stb.), Amerikában, Ausztráliában, de Szerbiában nem. Lehet, hogy most csábítóbb lesz a honosítás, bár nem tudom, mennyivel lesz olcsóbb. Mindenesetre ajánlatos addig munkát keresni valahol — egy olyan országban, ahol elismerik a diplomát —, és összespórolni egy kis kezdőtőkét, utána honosítani és kitartani, enni és élni valamiből, amíg a honosítás tart, és amíg végre munkát nem talál az ember. Csak az a kérdés, hány évet szán rá, és hogy kibírja-e, hogy ne eresszen gyökeret abban a másik országban, ahol elfogadják a diplomáját és munkát is kap.

Novák Anikó, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének elnöke: — A diplomahonosítással kapcsolatos tapasztalatok nagyon különbözőek, ez jól nyomon követhető Ágyas Réka kiváló kutatásában. Szerencsére én azok közé tartozom, akiknek minden nehézség nélkül, gyorsan sikerült átesniük ezen a folyamaton. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett doktori oklevelemet tavaly nyáron honosítottam az Újvidéki Egyetemen, és a Szekeres László Alapítványnál az ősszel megpályáztam a honosítás költségeinek visszatérítését. 2015 elején pedig vissza is kaptam a költségeim 75%-át. Minden bizonnyal többen fogják honosítani, elismertetni a diplomájukat most, hogy ez a folyamat sokkal olcsóbb, mint korábban, hiszen az eddigi díjak elég tetemesek voltak, sokakat elriasztottak. A doktori oklevél honosításakor 54 000 dinárt kellett befizetni, s akkor még nem is beszéltünk a többi költségről. Az már egy másik kérdés, hogy a külföldön szerzett tudást hány fiatal szeretné hazahozni a jelenlegi gazdasági helyzetben. Csak reménykedni tudok benne, hogy nem csupán a diplomák elismertetése válik könnyebbé, hanem itthon valóban el fogják ismerni a fiatalok külföldön szerzett tudását.

Dr. Varga Orsolya fogorvos (Szegedi Tudományegyetem Fogorvosi Kar 2005/2010): — Korábban egy évet is kellett várni, hogy válaszra méltassák a kérelmet, és utána különféle különbözeti vizsgákat kellett tenni, aminek nem sok értelme volt, hiszen a diák Magyarországon már vizsgázott ugyanazokból a tantárgyakból, viszont a két tanterv nem volt teljesen egyforma. Ezután következett csak a kötelező gyakorlat (számomra ez egy év volt), majd az államvizsga, melyet az érintett Magyarországon már szintén letett, ám ott az államvizsgának nem volt jogi része, csak gyakorlati, ezért aztán Szerbiában abból is és a gyakorlati részből is újra kellett vizsgázni. Most, illetve amikor én csináltam, három-négy hónapot vett igénybe a papírmunka, és megmaradt az egy gyakorlati év, valamint újra kellett államvizsgázni is. Magyarországon (csak a saját szakomról tudok nyilatkozni) az iskolarendszerünk úgy van megalkotva, hogy körülbelül összesítetten három év gyakorlati órával „ki vagyunk képezve” az azonnali munkavégzésre, és az általános fogorvosoknak nincs szükségük gyakorlati évre. Szerbiában egy kicsit feleslegesnek és elvesztegetett időnek tartottam azt az egy évet, hiszen összehasonlítva a Magyarországon megszerzett tudást az itteni gyakorlatozókéval, nem sok új dolgot tanultam meg, viszont nem tudtam munkába állni, amíg mindezt el nem végeztem. Furcsa volt, hogy egy EU-ban megszerzett diplomát úgyszólván újravizsgáztattak Szerbiában, és felmérték, hogy megfelel-e az itteni követelményeknek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Szegedi Tudományegyetem a felmérések szerint a világ egyetemeinek legjobbjai között található. Ami a pénzügyi részt illeti, az én honosításomat is támogatták, azaz visszaigényelhettem a Szekeres László Alapítványtól a honosítás díját, ami nagy könnyítés volt a szüleimnek. 2010-ben honosíttattam, mert először itthon kínálkozott egy jó munkalehetőség, másrészt pedig nem is tudtam volna elképzelni az életemet máshol. A visszaigénylés igen régóta működik, a fiatalok nem a honosítási díj csökkentése miatt fognak hazajönni. Véleményem szerint csak akkor fognak belevágni a honosításba, ha van munkalehetőség is. Lehet könnyíteni a folyamaton, de nem sokat ér, ha továbbra is alig van munkalehetőség.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Oktatás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..