November óta tartanak tiltakozásokat a szerbiai egyetemisták, illetve azok, akik csatlakoztak hozzájuk, és támogatják követeléseiket. Ezek az igények folyamatosan kiegészülnek, a legfontosabb és legelső elvárás, a november 1-jei újvidéki tragédia felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett most már az előre hozott parlamenti választás is szerepel a listán.

Tüntetések és ellentüntetések jellemzik a szerbiai társadalmat az utóbbi fél évben. A november 1-jén Újvidéken történt, tizenhat áldozatot követelő tragédia egy pillanatra az egész országot összekovácsolta, a következő pillanatban viszont két részre szakította. Az egyik oldalra kerültek azok, akik tiltakozásokkal, blokádokkal, polgári engedettlenséggel igyekeznek elérni, hogy az illetékes szervek végezzék a munkájukat, és kutassák fel a tragédia felelőseit, sőt vonják is felelősségre őket, míg a másik oldal kiáll a kormány mellett, és azt mondja, elég volt a tüntetésekből, minden térjen vissza a normális kerékvágásba.

Mit követelnek az egyetemisták?

Az újvidéki vasútállomáson történt tragédia felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett továbbra is követelik a pályaudvar felújítási munkálatainak dokumentációját és újabban előre hozott választás kiírását. Felhívásukban mindenkit arra kértek, hogy majd támogassa listájukat a voksolás során. Egyelőre azonban nem lehet tudni, kik szerepelnének a listán, és persze azt sem, hogy aki most azt mondja, ott lenne, éles helyzetben valóban vállalná-e a szereplést. Sokat emlegetik, hogy a Belgrádi Egyetem rektora, Vladan Đokić lehetne a listavezető. És noha azt mondta, megtiszteltetésnek venné, ha szerepelhetne a listán, ahogy már mondtam, nincs lista, nem lehet tudni, hogy kik lennének rajta. A bejelentések szerint olyanok kerülhetnének fel rá, akik eddig nem vettek részt aktívan a politikában, így nem korrumpálódtak, és hitelesen képviselhetnék a hallgatók követeléseit.

Az indoklás szerint elsősorban azért lenne szükség új választásra, mert hiába állt fel új kormány, nem látszik, hogy szándékában állna párbeszédet folytatni az egyetemistákkal, illetve teljesíteni a követeléseiket.

A népért és az államért

Aleksandar Vučić köztársasági elnök legutóbb Nišben népszerűsítette A Népért és Államért nevű mozgalmát. Beszélt arról, hogy a tiltakozásokkal Szerbiát akarják tönkretenni, és milyen sok pénzt fektettek külföldi érdekszervezetek abba, hogy az ország meggyengüljön. Leszögezte azt is, hogy elég volt a tüntetésekből, megbukott a színes forradalom, és több követelést sem akar hallani.

„Nincs több követelés, nem érdekelnek a követeléseitek, befejeztük a követelésekkel. Vége a történetnek. Most a népre hallgatok. Arra a népre, amely nem gőgös, nem durva, nem arrogáns, a népre, amely jövőt akar, amely dolgozni akar, amely nem akarja, hogy a nem dolgozás és a nem tudás vezesse az országot. Azokra az emberekre, akiknek elegük van a nem dolgozásból és a blokádokból, az emberekre, akik szabadon akarnak munkába járni, nem pedig azon gondolkodni, hogy valami gőgös, durva, arrogáns valaki elállja az útjukat, mert feljogosítva érzi magát erre. Ennek vége. Vége a követeléseknek. Ma este felszabadítottuk Ništ. És fel fogjuk szabadítani Szerbia minden városát” — mondta az elnök május 17-én.

Arról is beszélt, hogy a követelések között most már az előre hozott választás is szerepel, mely viszont csak akkor lesz, amikor azt az illetékes szervek kiírják. Ha pedig ez megtörténne — hangsúlyozta —, akkor a Szerb Haladó Párt ismét elsöprő győzelmet fog aratni.

Néhány nappal később Miloš Vučević, az SZHP elnöke is megerősítette, hogy pártja most nem szeretne választást, de ha úgy adódna, készen áll rá, és meg is fogja nyerni.

Ana Brnabić, a szerbiai parlament elnöke szerint csak most derült ki, hogy a kezdetektől politikailag motivált tüntetésekről volt szó. „A blokád résztvevőinek fogalmuk sincs arról, hogy mik is a követelések, sem arról, hogy az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban ki illetékes a követelések teljesítésében, máskülönben nem nyilatkoznának olyan butaságokat, hogy választást követelnek azért, hogy teljesüljenek a követelések” — mutatott rá.

Ivica Dačić is hasonlóan vélekedik, szerinte egyáltalán nincs ok új választásra, de politikai stabilitásra és gazdasági fejlődésre igen. Azt is közölte, hogy pártja készen áll, nem fél egy új választás végkimenetelétől.

Apró József felvételei

A VMSZ álláspontja

Dr. Pásztor Bálint szerint is most már látszik, hogy politikailag motivált tiltakozásokról van szó. A VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádióban azt mondta, a hat hónapja tartó megmozdulások mögött kőkemény és vegytiszta politika, pártpolitika van. Hozzátette, nincs meggyőződve arról, hogy a tüntetők őszintén gondolják a párbeszédet. „Hirtelen az egyetemi hallgatók úgy döntöttek, hogy a rendkívüli parlamenti választások megtartását követelik, amit egyébként a köztársasági elnök írhat ki, akiről hónapok óta azt mondják, hogy ő nem illetékes, és nem hajlandók vele tárgyalni. Az alkotmány értelmében, és ez az alkotmány tizenkilenc éve hatályban van, rendkívüli parlamenti választásokat kizárólag a köztársasági elnök írhat ki, akit most Aleksandar Vučićnak hívnak. De ő sem dönthet önállóan, hanem kizárólag a kormány megindokolt javaslata alapján oszlatható fel a parlament, a kormányt viszont nemrégiben választottuk meg” — fogalmazott.

A pártelnök véleménye szerint egyértelműen látszik, hogy csökken a tüntetők száma, és növekszik azoké, akik belátják, „hogy Vučićot, engem vagy bárkit lehet utálni, de azzal, hogy leépítik az oktatási rendszert, ellehetetlenítik az intézmények működését, miközben jogállamiságra hivatkoznak, a saját közösségük alatt vágják a fát”. Ezért Pásztor Bálint bízik abban, hogy hamarosan minden visszatér a normális kerékvágásba.

Mikor lesznek választások?

Aleksandar Vučić bejelentése szerint körülbelül másfél év múlva lehetnek választások. Akár az is előfordulhat, hogy a parlamenti választást a köztársaságielnök-választással egy időben tartanák meg, az államfő mandátuma ugyanis 2027 májusában jár le. A többszintű választásokkal mindig nagyobb választói tömeget lehet megmozgatni. Az sem elhanyagolható, hogy a következő választásokig megerősödhet A Népért és Államért Mozgalom, így lehet, hogy már nem a Szerb Haladó Párt állítana listát, hanem ez az ernyőszervezet, amellyel még több potenciális szavazót lehetne megszólítani, illetve addig fel lehetne építeni a következő államfő karakterét is, Aleksandar Vučić ugyanis a jogszabályok értelmében harmadszor már nem indulhat az elnöki székért.