home 2024. március 03., Kornélia napja
Online előfizetés
Negyvenmillió dollárnyi befektetés
Tomek Viktor
2006.10.25.
LXI. évf. 43. szám
Negyvenmillió dollárnyi befektetés

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, az USAID támogatásával öt évre szóló program megvalósítását kezdte meg Kelet-Szerbiában és a Vajdaságban az Amerikai Fejlesztési Alap, az ADF. Balassa Endrét, az USAID ADF Alapítvány vajdasági szakmunkatársát kérdeztük az alapítvány eddig...

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, az USAID támogatásával öt évre szóló program megvalósítását kezdte meg Kelet-Szerbiában és a Vajdaságban az Amerikai Fejlesztési Alap, az ADF. Balassa Endrét, az USAID ADF Alapítvány vajdasági szakmunkatársát kérdeztük az alapítvány eddigi tevékenységéről.
- Egy program megvalósítása volt a cél. Mint mindegyik kelt-európai utódállamban, az Egyesült Államok említett nemzetközi hivatala, az USAID nálunk is elindított egy programot A társadalom revitalizációja, demokratikus tevékenységek révén elnevezéssel. Az alapítvány munkája eltér a megszokott donátori tevékenységektől, az Amerikai Fejlesztési Hivatal, az ADF az egyik az öt szervezet közül, amelyik ezt a revitalizációs programot végrehajtja. Az USAID-nak az a gyakorlata, hogy egy-egy meghirdetett programot ő maga is megpályáztat, arra jelentkeznek a világ minden tájáról kompetens szervezetek, amelyek már ilyesmit csináltak a földkerekség valamely országában, tehát van rá referenciájuk, és akkor a kitűzött célok megvalósítását ők vállalják, pályázatot adnak be, és gyakorlatilag néhány évig - a mi programunk esetében 5 évig - tartó intervallumban hajtják végre ezt a programot, illetve a bővítés után most már 6 évre szóló időtartamban Szerbiában, illetve egész konkréten a Vajdaságban és Kelet-Szerbia 12 községében.
* Említette, hogy az ADF programjába beletartozik a társadalom revitalizációja, demokratikus tevékenységek révén. Miből áll ez a fajta tevékenység?
- Nagyon érdekes az, hogy a program alapelveinek megfelelően például a polgárokkal való kapcsolattartásunk révén ők határozzák meg, hogy milyen projektumok kerülnek megvalósításra, nem pedig az önkormányzatok vezetősége. A megszokott gyakorlat szerint lakossági fórumokon történik a problémafelvetés. Ezeken az összejöveteleken a helyi gondokról, problémákról beszélgetünk azoknak a polgároknak a részvételével, akik a rengeteg rossz tapasztalat ellenére is szeretnének tenni a környezetük javításáért.
* Az ADF annak érdekében, hogy a kommunikáció hatékonyabb legyen, minden érintett településen arra ösztönözte a polgárokat, hogy fejlesztési csoportokat hozzanak létre.
- Mindegyik projektumnak az önrész a feltétele, viszont a polgárok az önrészt csakis úgy tudják előteremteni, ha kommunikálnak a saját helyi közösségükkel vagy a községi önkormányzattal. Tehát közvetett módon kénytelenek voltak kommunikációt teremteni egymással, illetve bátorítottuk a fejlesztési csoportokat ezáltal, de nagyon sok alkalommal folyamodtak hozzánk polgármesterek is, falusi vagy községi önkormányzatok vezetői. Ilyenkor mindig azt tanácsoltuk nekik, hogy forduljanak a helyi fejlesztési csoportokhoz - amelyekkel nekünk nagyon jó a kapcsolatunk -, és az ő közvetítésükkel vessék fel a problémákat. Tehát egy ilyenfajta gyakorlatot volt hivatott többek között ez a program meghonosítani.
* Az ADF eredetileg 5 évre kapott megbízatást Szerbiában, de az alapítvány egy évvel meghosszabbította ezt az időt. Vajon mi történik az alapítvány kivonulása után ezekkel a fejlesztési csoportokkal?
- Most már az átállás fázisában vagyunk, segítünk ezeknek a fejlesztési csoportoknak pályázatokat írni a szabad piacra, más támogatókhoz, beleértve az uniósakat is, de az egyéves folytatásnak azt hiszem, a fő oka az, hogy nem olyan ütemben realizálódott a program, ahogyan terveztük, mivel a társadalmi közösség nem változott olyan tempóban, mint ahogy azt sokan várták, azonkívül maguk a reformok sem haladtak a kívánt irányban, következésképp sokkal kevesebb eszköz lett felhasználva a tervezettnél. Úgy gondolom, hogy az USAID-nek a gondoskodását, vagyis a korrekt hozzáállását tanúsítja, hogy nem azt mondta: rendben van, az 5 év letelt, a megmaradt pénzt visszük más országba, hanem arra az elhatározásra jutott, hogy vár még egy kicsit, és a tervezett pénzt Szerbiában fekteti be.
* A pályázatok elnyeréséhez mintegy 25 százalékos önrészre van szükség. Miért?
- Ez egy mindig felmerülő kérdés a pályázatok világában, és most, amikor arra készülünk, hogy ezeket a közösségeket magukra hagyjuk, fontos, hogy egyedül is feltalálják magukat. Az önrész tulajdonképpen egy közösségnek az akaratát fejezi ki az iránt, hogy az a dolog, amit a projektum segítségével meg szeretne oldani, az neki is fontos. A szakemberek azt szokták mondani, hogy a 20 százalék, az egy pszichikai határ. Az uniós pályázatok 5-10 százalékot várnak el, de nagyon sokan megkérdőjelezik ezt az önrészt. Ha 20 százaléknyi önerőt munkában, eszközökben vagy épületben egy közösség nem tud egy ötlet mögé álltani, akkor felmerül a kérdés, vajon akkor kell-e az egyáltalán a közösségnek. Vagyis az önrész valahol mindig annak a bizonyítéka, hogy egy közösség áll a megoldási javaslat mögött, hiszen egy projektum, az mindig egy megoldási javaslat.
* A projektumnak két típusát kell megkülönböztetni: az egyik az, amely valamilyen módon köthető egy adott közösséghez, a másik típusba pedig az tartozik, amelyik több községre is kiterjed. Mekkora összeget fektetett be az alapítvány az öt és fél év alatt?
- Csaknem 40 millió dollárnyit, és ebben természetesen az önrész is benne foglaltatik. Az USAID eszközeiből októberig 20 millió dollárt fektettünk be a különféle projektumokba, és mintegy 18 millió dollárnyi volt az önrész - eszközben vagy a befektetett munkában kifejezve -, és így realizáltuk ezt a 1043 projektumot és a 40 millió dollárt. Úgy gondolom, egyfajta új gondolkodást honosítottunk meg, hiszen nagyon sok helyi közösség alkalmazza a mi módszereinket versenytárgyalások vagy tenderek és pályázatok kiírásakor. A befektetett pénz mellett ez a másik fajta befektetés, amiről az imént beszéltem, nagyon fontos. Jó visszajelzéseket kapunk, és remélem, nem csalókák.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..