Új formátum, remek hangulat és izgalmas versenyek jellemezték a sportág történetének első atlétikai Világdöntőjét Budapesten. A háromnapos viadalra több mint 60 ezer jegy kelt el, a lelátókon pedig 93 ország szurkolói foglaltak helyet. A magyar és a szerbiai atléták is értékes helyezésekkel zárták a versenyt.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség először próbálta ki az Ultimate Championship, vagyis a Világdöntő formátumát, Budapest pedig sikeres házigazdának bizonyult. A Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban péntektől vasárnapig a világ legjobbjai összesen 28 döntőben mérték össze tudásukat. Az új rendszer egyik sajátossága volt a tömörebb program: a teljes versenyt három, egyenként legfeljebb háromórás esti programba sűrítették.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Az érdeklődés már az első rendezés alkalmával jelentős volt. Több mint 60 ezer jegyet értékesítettek, a helyszíni közönség 60 százaléka Magyarországról, 40 százaléka pedig külföldről érkezett. Összesen 93 ország szurkolói látogattak el Budapestre. A rendezvény nemzetközi sportdiplomáciai szempontból is kiemelkedőnek számított, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjainak mintegy negyede jelen volt, és a világ számos országából érkeztek újságírók is.
Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke rendkívülinek nevezte az első Világdöntőt. Úgy értékelt, hogy az új versenyforma jelentős változást jelent az atlétika számára, és külön méltatta a budapesti szervezőbizottság munkáját. Jelezte azt is, hogy a jövőben további rangos atlétikai eseményeket szeretnének a magyar fővárosba hozni. A verseny hivatalos nagykövete, Usain Bolt ugyancsak elismerően beszélt a rendezvényről és a budapesti közönségről.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A magyar atléták közül Halász Bence érte el a legjobb eredményt. Kalapácsvetésben 80,30 méterrel a második helyen végzett. Molnár Attila bejutott a férfi 400 méter döntőjébe, ahol 45,10 másodperccel nyolcadik lett, míg a magyar vegyes 4x100 méteres váltó 41,21 másodperces idővel a hetedik helyen zárt.
A szerbiai csapat is dobogós helyezéssel térhetett haza. Angelina Topić női magasugrásban 1,91 métert teljesített, és az ausztrál Eleanor Pattersonnal holtversenyben harmadik lett. Világos Adriana gerelyhajításban 61,37 méteres eredménnyel az ötödik helyen végzett. Luka Bošković a férfi távolugrás döntőjében 7,66 métert ugrott, amivel nyolcadik lett.
Az első budapesti Világdöntő a nézőszám, a nemzetközi érdeklődés és a mezőny erőssége alapján is sikeres bemutatkozást hozott az atlétika új versenyformátumának.
Forrás: MTI
