A tavaszi árpának kimondottan jót tett az elmúlt időszak nedves, hűvös időjárása, ami a hozamon is tükröződött.
Szabadka határában az őszi árpával ellentétben, amit 3900 hektárról kellett learatni, a tavaszi árpa mindössze pár száz hektárt foglalt el. A tavaszi kalászos betakarítása a napokban fejeződött be, az átlaghozama kiváló, meghaladta a 4,9 tonnát hektáronként — emelte ki Ostrogonac.
Az idén 28 140 hektár búzát kellett betakarítaniuk a szabadkai gazdáknak. Július első harmadáig a földeknek alig több mint a feléről került biztonságba a kenyérnekvaló.
Eddig mintegy 16 140 hektáron fejeződött be a munka, az összterület 57 százalékán, mondta a szakember, és hozzátette: az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a kenyérgabona átlaghozama 5,5 tonna hektáronként, ami — tekintettel az aratásra váró területek állapotára — még nagyobb is lehet. Megeshet, hogy a munka befejeztével a hat tonnát is eléri majd.
Az idén azok a gazdák jártak rosszul, akik erősebb talajba vetették el a kalászosokat, illetve akik nagyobb mennyiségű nitrogénnel trágyázták meg a vetést. Az ilyen parcellákon a növény megdőlt, ami az elfekvés mértékétől függően hozamcsökkenéssel járt.
Az osztályvezető szerint inkább az árpára, mintsem a búzára volt jellemző ez, a megdőlt árpa ugyanis kihajtott, a búza viszont nem, ami a növény fejlődésének végén uralkodó száraz stabil időjárással magyarázható. Akadtak ugyanis olyan parcellák, ahol a növények 15%-a megdőlt, de ennek ellenére minden gond nélkül be tudták takarítani a termést. Ha az időjárás megengedi, illetve ha megfelelő ütemben halad továbbra is a munka, akkor legkésőbb július közepéig be fog fejeződni az aratás Szabadka határában — vélekedik Mirko Ostrogonac.
Gyakran gondot okoz a termény tárolása is. A termelők egy része, azok, akiknek nincsenek ilyen problémáik, nem sietnek a búza eladásával. Az aratás után ugyanis a legolcsóbb a búza a piacon. 
Azok adják el közvetlenül az aratás után, akik rá vannak szorulva, vagy azért, mert pénzre van szükségük, vagy azért, mert nem tudják hol raktározni. A búzát ugyanis nem nehéz tárolni, főleg most, amikor elég száraz, a szem nedvességtartalma 12 és 13,5% között mozog — tájékoztatott a szakember. — Ilyen körülmények között bármilyen padlós vagy egyéb alkalmi tárolási mód megfelel. Sajnos, az árpa és a búza az első pénzt hozó áru, az árendások gyakran ebből fizetik ki a föld bérletet a tulajdonosuknak, ezért véleményem szerint a kenyérgabona 60-70%-a most kerül piacra, jóllehet viszonylag alacsony az ára. Jelenleg csak a nagy tárolási kapacitásokkal és anyagi tartalékokkal rendelkező termelők tehetik meg azt, hogy 3-4 hónap múlva juttatják piacra terményüket, amikor már minden bizonnyal magasabb árat kapnak érte — véli az osztályvezető.
Az aratás kezdetekor röppent fel a hír, hogy az idei kenyérgabona ára áfa nélkül 20 dinár. Emlékeztetőül: tavaly a betakarítás után 22 dinárt fizettek a búzáért. A mostani ára 30 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, ami nem a legmegfelelőbb, főleg akkor, ha szem előtt tartjuk a termelési költségeket (gázolaj, vetőmag, műtrágya), amelyek csaknem 30 százalékkal nagyobbak, mint tavaly. Ebből tehát jól látható, hogy jelenleg a kenyérnekvaló ára nem a legideálisabb, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy ezt az árveszteséget a viszonylag magas hozamok részben pótolják. Olyan termelők is vannak, akik kiszámították, hogy terméshozamtól függetlenül, megközelítőleg mindig ugyanannyi pénzt kapnak egy egységnyi területről, mert ha rosszabb a termés, akkor az aratás után magasabb a búza ára a piacon, ellenkező esetben pedig kisebb, így szinte mindig 700—1000 eurót kapnak a kenyérgabonáért holdanként — tájékoztatott a szakember.
A Köztársasági Árutartalékok az előző évekhez hasonlóan az idén is 60-tól 100 tonna búzát vásárol fel a termelőktől, az általuk szavatolt kilogrammonkénti ár 20 dinár + áfa. A többi kenyérnekvaló árát pedig majd a piac határozza meg — jelentette ki Mirko Ostrogonac, Szabadka Város Gazdasági és Mezőgazdasági Szolgálatának vezetője.