„Rhus karján egy bús balkáni gerle ül. A galambalakúak rendjéből. Hirtelen felkapja a fejét, szemközt megpillant valakit, és vidáman felröppen. A következő pillanatban nagy csörömpölés. Egy betört ablak hangja. A széttört üvegdarabokon jól kivehetően megmaradt a felröppenő gerle tükörképe és a mögötte hagyott fák, felhők lenyomata. A kert kulcsa. A felhőmintás gerle gyorsan magához tért. Azóta mindennap öntök neki friss vizet.” (ra)
A betört ablak egy ideig nem lett beüvegezve. Szabad átjárása lett így a huzatnak, és a gerle sem szállt el a látszat csalásától.
A betört ablakon át könnyű közlekedni. Nekem is. És a meglepően fürgén rozsdásodó faleveleknek is. Melyeket rendre meglebbent a szél, amikor a „patkányfarkú kertek rázzák a fákat bennem”. Jól tudod. „Abban a házban több volt a patkány, mint a tégla.” Elkelt volna egy „véres patkányirtás idomított görényekkel”. (bt, lk, gn)
A szobába lépve, a baloldali falon egy plakát az 1968 augusztusa című pozsonyi fotókiállításra szólít 1990 elején. Másfél hónapra rá, hogy 1989 decemberében megszületett a bársonyos béke és optimizmus, illetve három évvel Csehország és Szlovákia bársonyos szétválása előtt (lám, ilyen is van). Ekkor már meg lehetett tartani a Ladislav Bielik-emlékkiállítást. A szlovák fotográfus Csehszlovákia 1968. évi szovjet megszállását örökítette meg. A plakáton leghíresebb fotója, a Tankember. A férfi szétfeszített inggel, csupasz mellkassal állja el a páncélkocsi útját.
Az ablak melletti falon egy kisebb plakát. 1988 szeptembere. Koncert az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 40. évfordulója alkalmából Budapesten. Fellép: Bruce Springsteen, a Hobo Blues Band, Sting, Tracy Chapman, Youssou N’Dour és Peter Gabriel.
A polcon egy könyv, melyet az 55. évfordulóra a szabadkai Zenith Műhely jelentetett meg. Benne a nyilatkozat cikkelyei ihlette karikatúrák: Dušan Ludwig, Léphaft Pál, Lyubomir Szopka, Nikola Otaš és Szalai Attila alkotásai.
A monitoron Mordillo rajzán (az Amnestynek készítette) a rendőrök éppen bekísérik azt a férfit, aki a csupa szürke házak közül a sajátját színesre meszelte.
Megindulok az ablak felé, a huzat kintről patkányfarknyi sorokat sodor elém:
Az ablakon benéz A terapeuta. Na és?!
