home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Művészlelkek
Kónya-Kovács Otília
2022.02.22.
LXXVII. évf. 7. szám
Művészlelkek

A közösségi médiában láttam a különféle alkotásokat, melyek a muzslyai Varga lányok kezei közül kerülnek ki, és nagyon lenyűgözőeknek találtam a munkákat. Emília az újvidéki Művészeti Akadémia mesterhallgatója, Brigitta pedig elsőéves a Purity magánegyetemen, melyen esztétikai és kozmetológiai tudást szerezhet, de érdekes művészi kivitelezésű sminkjeivel érdemelte ki a figyelmet.

— Már régóta vonz ez a szakma, és mindig is úgy képzeltem el, hogy ebben fogok elhelyezkedni — kezdte a beszélgetést Emília. — Előbb a művészeti középiskola jött Újvidéken, majd utána az akadémia, persze nem volt világos előttem a cél, de most, mesterhallgatóként, jobban kitisztultak az utak előttem.


A Varga lányok: Emília és Brigitta

* Az alkotásaid közül először a számítástechnikai grafikákra figyeltem fel. 

— A komputeres grafikával kezdtem el dolgozni, de a mestermunkám során kibontakozhat az az oldalam, amely valójában a tradicionális technikákhoz vonzódik. Jelen pillanatban dolgozom még tojásos temperával, mellyel nagyobb formátumokra festek. Továbbá találtam egy módszert, amellyel az itteni vajdasági földből pigmenteket készítek, és azokat használom. Az egész barnás tónusú, mely kötődik a hazámhoz, a szülőföldhöz.

* Ez egy kicsit olyan, mintha „visszatérnél” a természethez, de láttam olyan alkotásokat is, amelyek kis szobrocskák.

— Ha lehetett, én mindig a szobrászatot választottam, hiszen jó alkalom, hogy egy kicsit bepiszkoljam a kezemet. Így kerültem a kis szobrocskákhoz, melyek követik a nagyobb festményeket, kiegészítik egymást, egy kicsit a térben is kimutatják azt, amit valójában eddig két dimenzióban festettem.


Emília alkotása

* A komputeres grafikák esetében pedig rajzfilmfigurákat véltem felfedezni, világűri lényeket. Ennek lesz folytatása?

— Szerencsére erre van kereslet a szakmában. És mindig kihasználom az alkalmat, hogy ilyeneken dolgozzak. Nagyon szeretnék később a rajzfilm- vagy a játékiparban elhelyezkedni, karaktereket, háttereket vagy építményeket tervezni egy animációban, de a statikus rajzolás, festés is közel áll hozzám, például a könyvillusztrációk, -borítók.

* A sikerek sem maradtak el az évek során.

— Évi szinten van egy-két kiállítás, melyen részt veszek, főleg a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián Újvidéken. Ez jó alkalom számomra, mert egész évben azon az egy kiállításon dolgozunk. Emellett sok ismeretséget szereztem a kollégiumban, és gyakran meghívnak, hogy kiállítsak, ami jól is esik, hiszen látni akarják a munkáimat.

* Említetted, hogy most, amíg a mestermunkádat készíted, önmagadra figyelsz. Ez mit takar?

— Az évek során, miközben az időm legnagyobb részét Újvidéken töltöttem, valahogy hiányolni kezdtem ezt az itthoni, úgynevezett falusi életet meg a természetet. Emlékszem, kicsi koromban folyamatosan kint játszottam, kint töltöttem az időmet, és ezt próbálom valahogy visszacsempészni abba a munkába, amelyen jelenleg dolgozom. Ezek a földpigmentek, a tojásos tempera meg a madarak. A madarak iránt folyamatosan volt valami vonzódásom, és most úgy döntöttem, kikeresem a védett fajokat Vajdaságban, melyekre érdemes figyelni. Fontosnak tartom, hogy értékeljük és védjük azt, ami körülöttünk van. Most erre fókuszálok, az illusztráció terén szerzett négyévnyi tudásomat próbálom ezekbe a festményekbe belevinni. A tanulmányaim végére szeretnék egy nagy kiállítást létrehozni, hogy többen is lássák, mi volt az, amin dolgoztam, és átadjam az üzenetet, ami a célja volt az egésznek.

* Hol tudnád legjobban elképzelni magadat a jövőben?

— Nagyon jó lenne valahol Újvidéken elhelyezkedni, de azt is elképzelhetőnek tartom, hogy elmegyek egy kicsit világot látni.

A fiatalabb Varga lány, Brigitta egyik alkotásának megtekintése után kerestem fel a két fiatal művészlelket. A lenyűgöző arcfestésnek bőven van művészeti értéke.

— Ahogy a nővérem járt órákra, úgy próbáltak engem is ilyen irányba terelni, de én időben észrevettem, hogy nekem más tetszik.

* Három-négy éve időnként a saját arcodat is kifested. Hogyan fogadták ezt?

— Amikor az emberek először találkoztak a munkáimmal, sokszor azt hitték, hogy digitálisan csináltam őket. Sokszor kellett magyarázkodnom, hogy ez mind festve van, egy-egy alkotásom akár 5-6 órát is igénybe vett. Ez egy kicsit nehezebb, mintha papírra dolgoznék, mert ha egyszer belekezdek, be kell fejeznem, hiszen a rengeteg óra kárba veszhet. Sokszor úgy gondoltam, hogy nem bírom tovább, de addig csinálom, amíg teljesen meg nem vagyok elégedve magammal. Egyelőre csak magamon próbáltam, mert nekem ez egyfajta terápia, és amikor nem érzem jól magam, vagy éppen ehhez van kedvem, akkor szépen leülök, és foglalkozom magammal.

* Mi volt eddig a legsikeresebbnek mondható munkád?

— Sokfélét csináltam, a legtöbbje 3D-s, szóval az a lényeg, hogy egy pozícióban kifestem magam, és ugyanabban a pozícióban készítem el a képet is, mert ha az arcom egy kicsit elmozdul, akkor az illúzió is eltűnik. Az árnyékokkal játszadozom, valójában árnyékokat festek az arcomra. 


Brigitta művészi arcfestése

* Milyen festékeket használsz?

— Igazából egyszerű sminkekkel dolgozom. Ami a legnagyobb hasznomra vált, az a pigmentoldó, melyet a nővéremtől kaptam. Eleinte nem tudtam, miért is adta ezt a szülinapomra, de később rájöttem, hogy mire célzott, mert minden egyes munkámhoz pigmenteket oldok fel, és úgy működik, mint egy vízfesték, tempera vagy egyszerű festék. Az ecseteimből pedig soha sincs elég, mindig bővül a készletem, már körülbelül száz darabnál tartok. Egy-egy munkámnál előfordul, hogy mindet használnom kell.

* Az egyetemen hogyan fogadták ezeket az alkotásaidat?

— Ez a műfaj az én szakomon nincs, de a professzorok örömmel követik a munkáimat, és mindig megdicsérnek, csakúgy mint az osztálytársaim. Eleinte nem is említettem nekik, hogy én ezzel foglalkozom a szabadidőmben, viszont megtalálták a munkáimat, és azóta ők a legnagyobb rajongóim, mindig támogatnak, és ez nagyon jólesik.

* A jövőben mivel szeretnél foglalkozni?

— Mindenképp szeretném, ha ez a műfaj az életem része maradna, és ha tudnék ezzel valamit kezdeni a későbbiekben. Az arccal, az emberi bőrrel szeretnék foglalkozni, akár a színházban, a filmiparban vagy a reklámszakmában, bárhol el tudnék helyezkedni.

Fényképezte: Kónya-Kovács Otília

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..