A Szabadkai Kortárs Galériában újabb alkotások kerültek a falakra, képernyőkre, polcokra, padlásra. Az ARTikulációk III: Affér című kiállítás performance-okkal nyílt meg december 11-én. Az afférok állandó jelenléte és népszerűsége a médiakultúrán belül arra késztette a kiállítás szerzőit, hogy az említett kifejezést sajátos társadalmi rituálék és gyakorlatok kontingensének együtteseként ismerték fel, melyek a termelésben, forgalmazásban, fogyasztásban tükröződnek.
Az ARTikulációk egy olyan kezdeményezés, amelyet két művésznő — Tanja Juričan (Pancsova) és Ivana Ivković (Belgrád) — indított el. Szándékuk az volt, hogy olyan kiállításokat hozzanak létre, amelyek elkötelezettek, emellett tematikusan kontextualizáltak. E tárlatok révén szeretnék reaktiválni és aktualizálni a nyilvános tereket és a társadalmi-referenciális kontextusok intézményeit.
És hogy mi a céljuk mindezzel? Szeretnék feltérképezni, vizualizálni és népszerűsíteni az érzékeny társadalmi témákat, egyesítve kulturális, történelmi, műemléki és építészeti örökségeinket, a régió művészeinek költői és kritikai megnyilvánulásait. A projektum emellett ráirányítja a figyelmet a kulturális örökség és a múlthoz fűződő kapcsolatok megőrzésének fontosságára, és kiemelt figyelmet fordít a helyi közösség számára fontos kulturális műemléki terek kiválasztására, melyek gyakran elpusztultak, elhanyagoltak, vagy melyek sorsa bizonytalan (mint pl. a pancsovai evangélikus templom, régi osztrák—magyar börtön a Pancsovai Nemzeti Múzeum katakombáiban, pancsovai Szabadság Hotel).
És ha már nyilvános terek: az első performance-ot a Szabadkai Kortárs Galéria falain kívül tartották meg, a hadseregotthon előtt, s az eltökélt művészetrajongókat még a zuhogó eső sem tudta elriasztani. Maja Rakočević Cvijanov Vártál rám című performance-ához egy utcazenészt kért fel, hogy a háttérzenéről gondoskodjon, régi szerb slágereket muzsikált, egyebek között felcsendült a performance címét adó Ti si me čekala című sláger is. Eközben Maja több, szemétből kimentett utcakövet helyezett el a Korzón s a hadseregotthon előtt, melyekbe a dal címe volt gravírozva.
Ezután a galériában folytatódott a performance-ok sora, az Eho animato csapata nem hagyományos tárlatvezetést tartott, mely során bizalmas információkat osztott meg velünk. Ezekről sajnos nem beszélhetek, hiszen aláírtam a titoktartási nyilatkozatot. Aki pedig úgy döntött, egyedül nézi végig a több esetben igen kemény témákat feldolgozó kiállítást, összetalálkozhatott Jordan Cvetanovićtyal és Julija Casteluccival, akik egy mini-játékfényképezőgéppel sétálgattak, hosszú sáljukon Frida Kahlo arcképével, földig érő zöld kabátban, napszemüvegben. Performance-uk része volt még, hogy egy sarokban egymással halkan beszélgetnek, egy mikrofonba, melyet a másik teremben hallgathattunk.
A kiállítás nagy része multimediális, láthatunk filmeket, és több alkotást kísérnek hanghatások.
A kiállítás szerzői Ivana Ivković és Tanja Juričan, a kiállító alkotók, résztvevők pedig a következők: Žarko Aleksić, Željka Aleksić, Mladen Bizumić, Boris Burić, Jordan Cvetanović és Julija Castelucci, Olga Dimitrijević, Bogomir Doringer, Eho animato (Ana Konstadinović és Željko Maksimović), Teodora Jovanović, Dejan Kaluđerović, Sanja Latinović, Marianne Marić, Marka Žvaka, Vladimir Miladinović, Dušan Radovanović, Maja Rakočević Cvijanov, Vladimir Sekulić, Ljubica Slavković és Adem Tutić.
A kiállítás létrejöttét támogatták: IT Subotica 2030, Peatti Design, Belgrádi Kortárs Művészeti Múzeum, Rekonstrukcija Ženski fond és a bécsi Georg Kargl-galéria.
Fényképezte: Szerda Zsófi
