Roskadozó asztalok

A húsvétot megelőző nagyböjt előtti időszakban semmi sem volt tiltott. A zsíros ételek voltak a legnépszerűbbek. Kemencében sült a kolbász és a krumpli, közkedvelt volt a kocsonya, de az édességekről sem feledkeztek meg. A fánk természetesen sehol sem hiányozhatott, és mivel a felmenőink sohasem pazaroltak, disznótor után az állat minden porcikáját felhasználták, így a lekváros kiflibe háj is került. Bár a kenyérlángost, más nevén a langallót vagy töki pompost, ma már a karácsonyi vásárokhoz és egyéb kézművesrendezvényekhez, fesztiválokhoz kötjük, a farsang étele volt. Ebben az időszakban a tésztanapokon is megjelent a hús. A töpörtyűs pogácsa is jellemző volt a farsangra, de az egyszerű krumplilevest vagy a babot is egy kis füstölt kolbásszal ízesítették, gazdagították.

Napjainkban már az év bármely szakában szerveznek lakodalmakat és egyéb ünnepségeket, a báli szezon viszont továbbra is a vízkereszt és a nagyböjt közötti időszakban van. Ilyenkor tematikus esteket tartanak, de számtalan hagyományápoló rendezvényt is. A gyermekfoglalkozások ebben az időszakban a télbúcsúztatás témája köré épülnek, és természetesen a fánk sem hiányozhat. A farsangi ételek azonban nem csak a közösségi rendezvényeken jelennek meg. A családok asztalára is gyakran kerülnek, egyre többen igyekeznek ugyanis a felmenőket követve szezonális alapanyagok felhasználásával finomságokat sütni-főzni.

Farsangi fánk, a királyok kedvence

A történelem folyamán az uralkodóházak tagjai számítottak a legjobb influencereknek, amit ugyanis a királyok és a királynők megkedveltek, az szélesebb körben is elterjedt. Ahogy Viktória királynő divatot teremtett a lakberendezésben, az öltözködésben, az ünnepek megülésében, úgy a gasztronómiára is nagy hatással volt. Akárcsak Marie Antoinette, akinek a fánkot köszönhetjük. Egyes források szerint megszökött egy farsangi álarcosbálból, majd álruhában az ünneplő tömeghez csatlakozott. Éhségét pedig egy utcai árustól vásárolt fánkkal csillapította. Később a mestert, aki az édességet készítette, a palotába rendelte, majd elmeséltette vele a receptet. Az édesség elterjedt az udvarban, a mulatozások kedvenc desszertjévé vált, majd szélesebb körökben is meghódította a világot. A fánk számtalan verziója ismert. Nálunk a lekvárral megkent, porcukorral megszórt változat a legnépszerűbb, de krémmel, cukros mázzal, csokoládéval is ízesíthető.

Szalagos fánk egyszerűen

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dl tej, 4 dkg porcukor, 3 dkg élesztő, 4 tojássárgája, 6 dkg vaj, vaníliás cukor vagy vaníliakivonat, 1 ek. rum vagy aroma, 1 citrom, 1 csipet só, olaj a sütéshez.

Elkészítése: A lisztet tálba szórjuk, a tejben felfuttatott élesztőt hozzáadjuk, majd a többi összetevő következik. A tésztát alaposan kigyúrjuk, amíg szép simává nem válik. Konyharuha alatt pihentetjük, egy óra alatt a massza a duplájára kel. Ujjnyi vastagra nyújtjuk, majd kerek formával kiszaggatjuk. A fánkokat bőséges, forró olajban 1,5 percig sütjük. Lekvárral megkenve kínáljuk, porcukorral megszórjuk.

Kenyérlángos egyszerűen

A hideg téli időszakban jólesik egy gazdag feltéttel elkészített meleg kenyérlángos, melyet sok helyen langallónak vagy töki pomposnak neveznek. Az egyszerű tésztaétel rendkívül laktató, alapanyagai minden falusi házban megtalálhatóak voltak. Ma is számos helyen készítik. Sokak szerint ez a magyar pizza, azzal a különbséggel, hogy a tésztába a pizzával ellentétben tej is kerül.

Hozzávalók: A tésztához: 2,5 dkg élesztő, 5 dl tej, 1 kg liszt, 1 dkg porcukor, 3 dkg só, 2 dl víz. A feltéthez: szalonna, néhány fej vörös- vagy lila hagyma, 5 dl tejföl, 10 dkg kolbász, 10 dkg sonka, 10 dkg sajt, só, valamint fűszerek ízlés szerint.

Elkészítése: Az élesztőt elmorzsoljuk a cukros tejben, felfuttatjuk, majd a liszthez öntjük. Alaposan átdolgozzuk. Olyan állagú tésztát kell kapnunk, mintha lángost sütnénk. Miután megkelt, kinyújtjuk, elhelyezzük a sütőpapírral bélelt tepsibe. Megkenjük tejföllel, ráhelyezzük a felkarikázott kolbászt, a szalonnakockákat, a hagymát, a fűszereket, majd kisütjük. Reszelt sajttal is ízesíthető. A langalló úgy is elkészíthető, hogy a hagymát előre megpirítjuk a többi feltéttel, majd a masszát tejföllel elkeverve a tésztára öntjük.

A párválasztás időszaka

A farsang csúcspontja kétségkívül a téltemetés, a tavasz várása, mely a farsang végén, a húshagyókeddet megelőző hétvégén van, de a teljes farsangi időszakot a mulatozások jellemzik. Régen a farsang a párválasztás szempontjából is fontos szerepet töltött be, mert a bálok alkalmával a szomszédos falvakba is átjártak a fiatalok. A magyar falvakban a legények szervezték a mulatozásokat, a lányok pedig a rokonaik segítségével bokrétát ajándékoztak nekik. A legény azzal jelezte a választását, hogy a kalapjára tűzte a kis csokrot. A bálok és mulatozások lényege a közösségi összejövetelek és a szórakozás mellett az eljegyzés létrejötte volt.

A nagyböjtben minden elcsendesedett, már nem szerveztek mulatozást, zenés összejövetelt. Magyarországon a farsang farkának csúcspontja a mohácsi busójárás.