Műanyagot daráltak, olvasztottak és öntöttek formába a kisiskolások a MüMüt befogadó Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ udvarában. És miközben jól szórakoztak, megtanulták, mennyire fontos, hogy ahol csak lehet, mellőzzék a műanyag használatát, hiszen a szennyezés óriási méreteket ölt. A PET Kupa azért jött létre, mert a Tiszán rendszeressé vált a műanyagzajlás — azaz a PET-palack-áradat, mely rengeteg kárt okoz környezetünkben. Hulladékgyűjtés, újrafelhasználás és folyami hajós verseny — ezzel foglalkoznak a PET Kalózok, és közben oktatnak, inspirálnak, csapatot építenek. Hajóik pedig mi másból készülhetnének, mint pillepalackból.

— A PET Kupa egy folyótisztítási hajós verseny, melynek az a lényege, hogy megmutatjuk magunknak is, és a nagyközönségnek is, hogy a PET-palackok újra meg újra hasznosak tudnak lenni, sokkal többre valóak, mint hogy csak igyunk belőlük, és utána eldobjuk őket — magyarázza Molnár Attila Dávid ötletgazda, hajóskapitány. — Nagyon szeretek hajózni, vízitúrázni, szeretem a halászlét (aki a halászlét szereti, rossz ember nem lehet! — szögezzük le), szeretek a vízparton sátorozni — sorolja, amikor arról kérdezem, hogyan vált belőle PET Kalóz.

Dencs Dávid, Szilágyi Máté, Szél Gergő, Apró Máté

Már 1000 folyamkilométer van mögötte pillepalack-hajózásban. A PET-palackokból készült hajókkal nagyon hatékonyan lehet tisztítani a folyót. Pillepalackból egyébként bárki építhet magának vízi járművet.

— Egy pillepalack, ha lenyomjuk a víz alá, körülbelül 1,5 kilót emel, tehát ha valaki 80 kg-os, 54 palack elegendő, ám ha a hajószerkezetet, a csomagjainkat is hozzátesszük, értelemszerűen növelni kell a mennyiséget. Egy PET-hajó tehát több száz palackból épül. Van olyan hajónk, amely egyszerre elbír tíz-húsz embert is.

Hogyan lehet egymáshoz rögzíteni a palackokat? Van, aki zsákba rakja, van, aki bevarrja molinóba, van, aki paprika- vagy krumplihálót húz köréjük — sokféle megoldás van, és mind működik. Hogy ne puhuljon meg a palack, érdemes egy kevés szódabikarbónát és ecetet tenni bele. A legújabb hajók szerbiai gyártmányú Ghibliplast szivarokon úsznak, így gyorsabbak, mint a hagyományos palackjárművek. A PET Kupa expedíciója végighajózza a folyót a kárpátaljai forrástól a vajdasági torkolatig. Ivánfi Csanád kapitány szemétszedő hajója a múlt héten ért volna Szerbiába, ám az érdekes vízi jármű (egyelőre) nem léphetett be az országba, mert az itthoni szabályozás ezt nem tette lehetővé.

MüMü Huszta Erzsébet harmadikosaival

— Magyarországon ez a hajó nem engedélyköteles, nem kell semmilyen papír hozzá, mert 7 méternél rövidebb, 10 lóerősnél nem nagyobb a motorja, a fedélzetének a felülete nem haladja meg a 25 négyzetmétert, nincs vitorlája, ám ha volna, akkor sem volna nagyobb, mint 10 négyzetméter. Magyarországon ez csónak, melyet bárki vezethet hajóvezetői vizsga nélkül. Szerbiában azonban a vízi járművek engedélykötelesek, és vezetői vizsga is szükséges hozzájuk, számunkra viszont ez csak most derült ki, a belépéskor — magyarázza beszélgetőtársam.

A PET Kupa egyik alprogramja az 5 ország 1 folyó elnevezésű projektum, mely az Erasmus+ program keretében valósul meg, célja pedig, hogy a Tisza vízgyűjtő területén osztozó országokban iskolák, természetvédő társadalmi szervezetek, tanárok és diákok részvételével oktatással, szemléletformálással, pozitív gyakorlatok felvonultatásával segítse a folyószennyezés elleni küzdelmet. Ehhez a programhoz csatlakozott a magyarkanizsai Természetjáró Egyesület.

MüMü a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ udvarán

— A Tisza menti öt ország (Ukrajna, Szlovákia, Románia, Magyarország, Szerbia) partnerszervezetei egyikeként az egyesületünk gyerekekkel foglalkozik — mesélte Huszta Erzsébet, a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tanítónője, a magyarkanizsai Természetjáró Egyesület elnöke. — Az osztályom így kapcsolódik a tavaly szeptember 1-jén indult és 2023. augusztus 31-én záruló programhoz. Tizenhét harmadikosom van, akiket arra nevelünk, hogy minél kevesebb műanyaghulladékot hozzunk létre. Ukrajnához képest nálunk sokkal jobb a helyzet, hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy mi nem szemetelünk, pedig dehogynem! Ha végigmegyünk a Tiszavirág ösvényen, szép számban felismerhető a hazai szemetünk, pedig nincs olyan sok település a magyar—szerb határtól errefelé. Az más dolog, hogy a Tisza torkolatánál a miénk és a magyarországi mellett rengeteg beazonosítható ukrán szemét vagy akár román söröspalack található. Az a legmegdöbbentőbb, hogy ha kenuval ereszkedünk végig, akkor folyamatosan halljuk — hiszen a meleg hatására a palack pattog —, hogy az ártéri erdőket is szemét borítja, és nem csak egy rétegben. A gyerekekkel kora tavasszal, amikor még nincs aljnövényzet, nem indult be a vegetáció, bejártuk a Tisza árterületét, a Tiszavirág ösvényt meg a magyarkanizsai kempingtől a hídig terjedő részt, és feltérképeztük a szeméthelyzetet. A TrashOut ingyenes mobilalkalmazással be tudjuk rögzíteni, és a Tisza-térképen el tudjuk helyezni, fel tudjuk tüntetni, hogy hol vannak szemétkupacok. A gyerekek felmérik ennek a szemétkupacnak az összetételét — műanyag és annak különféle fajtái, üveg, fém, kommunális hulladék — és a mennyiségét, azaz hogy egyzsáknyi, egytalicskányi vagy egy kisteherautónyi-e, és elhelyezzük a térképen. Büszkén mondhatom, hogy tökéletesen csinálják! A Természetjáró Egyesület takarítási akciókat is szervez, melyekben általában 30–40-en szoktunk részt venni — a legutóbbit a víz világnapja alkalmából tartottuk meg áprilisban, illetve lesz egy újabb október végén vagy november elején. A MüMü két napot töltött Magyarkanizsán, műanyag kupakokból készítettünk tárgyakat, vonalzókat, karabinereket, virágcserepeket és Harry Potter-os díszvillámokat.

Műanyagdarálásra beöltözve — a magyarkanizsai iskola Ady-épületének másodikosai, Sáfrány Katalin tanítványai

Dencs Dávid, Szilágyi Máté, Szél Gergő és Apró Máté Erzsébet tanítványai. Izgatottan vezettek végig a foglalkozásokon, segítségükkel műanyag palackot lőhettem ki, megmutatták a krokodilnak nevezett műanyagdarálót, az olvasztót, ahol a PET Kalózok formákba öntik, majd hűtik a ledarált műanyagot, együtt néztem velük oktató kisfilmeket, elmagyarázták, milyen sokféle műanyag létezik, és mennyire fontos, hogy ezeket újrahasznosítsuk. Ötletekért látogassanak el a PET Kupa honlapjára.

A vizekbe kerülő szemét számtalan élőlény halálát okozza — Molnár Attila Dávid előadás közben