Az idei év nyitányaként a VMDK Szegedi Tagozata közhasznú közművelődési egyesület az Ötágú Síp Kulturális Egyesülettel karöltve — a magyar költészet napjára emlékezve — irodalmi estet tartott. A Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából életre hívott, „Most is hallom e dalt” címet viselő rendezvény különlegessége az volt, hogy a fellépők Csókáról érkeztek.
Az eseményt rendkívüli érdeklődés kísérte, a közönség ugyanis megtöltötte a szegedi Katolikus Ház előcsarnokát. A megjelenteket elsőként Nagy Abonyi Attila, a VMDK Szegedi Tagozatának elnöke köszöntötte.
Dr. Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnöke megnyitójában Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének egyik sorára — „Ez a város születésem helye” — irányította a figyelmet, a költemény végén ugyanis ez áll: Félegyháza, 1848. június 6—8. Ebből kiindulva elemezte a költő kötődését Kiskunfélegyházához. Megjegyezte, amikor Petőfi Sándor összeházasodott Szendrey Júliával, azon az okmányon is Félegyházát tüntette fel szülővárosaként. 1824 és 1830 között az édesapja ott bérelt mészárszéket, vagyis a kisfiú abban a közegben tanult meg járni, beszélni, ott játszott azokkal a pajtásokkal, akiket az említett versben is megidéz.
Dr. Horváth István Károlyné, Jaksa Dominika, Kónya Lívia, Kisimre Ferenc, Kónya Sándor, Nagy Abonyi Attila
Kisimre Ferenc szintén az est házigazdájaként jegyezte meg, hogy a lánglelkű poétára mindannyian büszkék lehetünk, akár a költőt, akár a hazafit látjuk benne, akár az 1848-as szabadságharc honvéd őrnagyát tiszteljük a személyében.
A „Most is hallom e dalt” című műsor Kónya Sándor csókai versénekes olvasatában arra épült, hogy Petőfi Sándor soraihoz sokan szereztek dallamot, például Balázs Árpád, Egressy Béni, Szabadi Frank Ignác, Bognár Ignác, Szentirmay Elemér, sőt még Arany János is, aki kiválóan gitározott, és a kottaíráshoz is értett.
— Isoz Kálmán zenetörténész majdnem száz évvel ezelőtt közölte, hogy addig 184 dalszerző 510 zeneművet írt 202 Petőfi-versre. Gondoljuk csak el, még hány száz megzenésített Petőfi-vers született azóta! Ezek nagyobbik része persze nem lett általánosan ismert, de egészen bizonyos, hogy többtucatnyi vált népies dallá, azaz magyar nótává, de még népdallá is az idők folyamán. Ha összevetjük a szövegeket a Petőfi tollából származó eredetiekkel, felfedezhetőek kisebb-nagyobb eltérések, melyek a „nótásodás” következményei (kihagyott versszakok, megváltozott szavak, egybeénekelt verssorok), a „népdalosodás” esetén jelentősebbek a különbségek (szövegrészek cserélődnek, új, más formulák, versszakok keveredhetnek a szöveghez) — hangsúlyozta Kónya Sándor az előadásában, aki ezúttal Petőfi-dalokat énekelt, de a megszokottól eltérően nem a saját, hanem a már felsoroltak megzenésítésében. Egyebek között elhangzott A virágnak megtiltani nem lehet, a Befordúltam a konyhára, az Ereszkedik le a felhő, a Szerelem, szerelem, a Távolból (közismertebben: Kis lak áll a nagy Duna mentében), a Fürdik a holdvilág az ég tengerében és a Fa leszek… című költemény.
Jaksa Dominika, Kónya Lívia, Kónya Sándor
Saját tapasztalatból tenném hozzá, azt hiszem, szinte minden lakodalomban, mulatságon felhangzik a Tíz pár csókot egyvégbül… című dal, de valószínűleg kevesen tudják, hogy Petőfi Sándor sorait éneklik.
A műsorban közreműködő Kónya Líviától sok érdekességet tudtunk meg a költőről és műveiről. Az estet Jaksa Dominika, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület versmondója tette még emlékezetesebbé, aki Petőfi Sándor Jövendölés és Szülőföldemen című verseit adta elő.
A szerző felvétele
