home 2024. április 19., Emma napja
Online előfizetés
Móra Ferenc és a csókai jó emberek
Tóth Lívia
2004.12.08.
LIX. évf. 49. szám
Móra Ferenc és a csókai jó emberek

Dr. Vörös Gabriella és dr. Péter László leleplezi Móra Ferenc mellszobrátCsókán, a Tisza mente utca sarkán, a valamikori parókia helyén avatták fel a 125 évvel ezelőtt Kiskunfélegyházán született és 70 éve Szegeden elhunyt Móra Ferencnek, a magyar irodalom egyik legolvasottabb írójának a me...

Dr. Vörös Gabriella és dr. Péter László leleplezi Móra Ferenc mellszobrát

Csókán, a Tisza mente utca sarkán, a valamikori parókia helyén avatták fel a 125 évvel ezelőtt Kiskunfélegyházán született és 70 éve Szegeden elhunyt Móra Ferencnek, a magyar irodalom egyik legolvasottabb írójának a mellszobrát. A talapzatot úgy alakították ki, mintha az egykori paplak falának egy része lenne, de az összképet némileg rontja a háttérben álló üres, helyenként bevert kirakatú áruház.
Móra Ferenc 1907 és 1914 között több alkalommal is hosszabb-rövidebb időt töltött Csókán. Ilyenkor Farkas Szilárd plébános vendége volt a parókián. Mellszobra a Kremenyák, a Tűzkőhely felé néz, ahol az ásatásokat végezte. Az ott talált tárgyaknak köszönhetően a kis bánsági falu ismertté vált a régészeti szakirodalomban, de Csóka és lakosai helyet kaptak Móra Ferenc verseiben, elbeszéléseiben és regényeiben is. A csókai leletek a szegedi múzeum gyűjteményének legértékesebb darabjai közé tartoznak.
- Majd százéves tartozásunkat rójuk most le - mondta Cára József, a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület elnöke, majd így folytatta: - Tesszük ezt közösségünk épülésére és javára, valamint az itt élők kulturális hagyományainak a megőrzésére. Ezen a helyen, ahol a katolikus parókia volt, élt, beszélt és szervezett Móra Ferenc Farkas Szilárddal, a csókai pappal és a munkáját mindenben segítő Krstpogaèin Vladóval. Szerette és hirdette is írásaiban a csókaiak, a jó emberek hitvallását, egységét és barátságát. Talán éppen ezért hiányzik a régi parókia, amely még az 1970-es években is állt fehéren és tisztán, de Móra Ferenc mellszobrával jelképesen visszaállítjuk a bizalmat és megalapozzuk a békés egymás mellett élést.
A bensőséges ünnepségen Nagy Szilvia olvasta fel magyar és szerb nyelven Cs. Simon István Szép derült ősz volt című írását, majd Tóth Petra, a helybeli általános iskola tanulója mondott el egy Móra Ferenc-verset. Siflis Zoltán a Magyar Nemzeti Tanács nevében köszöntötte a megjelenteket, valamint kiemelte és megdicsérte azt a törekvést, hogy a kis közösségek nemcsak művelődési egyesületeket neveznek el az egyetemes magyarság képviselőiről, hanem szobrokat is állítanak nekik. Gondolatait ezekkel a mondatokkal zárta: - Kívánom a csókaiaknak, hogy ez a mai ünnepség váljon hagyománnyá. Mindazt, amit Móra Ferenc a föld mélyéről feltárt, az itteni fiatalok hasznosítsák úgy, hogy a jövőnk ne csak szebb, hanem szellemileg is gazdagabb legyen.
A mellszobrot dr. Vörös Gabriella, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatónője és dr. Péter László szegedi irodalomtörténész - aki sokat foglalkozott Mórával és Csókával - leleplezte le. A rendezvény folytatásában a kettős Móra-évforduló alkalmából emléktáblát avattak az egyesület székházán. A mellszobor és az emléktábla, melyeket Mellár József atya szentelt fel, a tartományi művelődési és oktatási titkárság, az önkormányzat és a helybeli támogatók segítségével jött létre.
A jeles esemény része volt a Művelődési Ház előcsarnokában a Móra Ferenc Irások Csókáról című kötet bemutatója, amelyet Olajos Laura összeállításában a szegedi Bába Kiadó jelentetett meg. A szerző ebben a füzetben Móra Ferenc írásait - kivéve a Darázsfészek című interjút és néhány tudósítást, amelynek a szerzősége bizonytalan -, cikkeit, feljegyzéseit, leveleit, verseit és dokumentumait gyűjtötte össze. Egy-egy csókai élményből született darabra a korabeli sajtóban, a Szegedi Naplóban, a Magyar Hírlapban, a Vajdasági Kultúrában, a Bácsmegyei Naplóban és a Délmagyarországban bukkant rá. A beszélgetést Nagy Mária könyvtáros vezette, a kötetből Döme Zoltán és Mácsai Endre olvasott fel szemelvényeket. Az elhangzottakhoz hozzászólt dr. Majzik István, a Bába Kiadó vezetője, dr. Péter László, Cs. Simon István és Fehér Kálmán író is, aki arra hivatkozva, hogy Móra a jó emberek felfedezője volt Csókán, azt kérte, a szegedi kiadó továbbra is bábáskodjon a bánsági település felett, hiszen még sok a kutatásra váró érték. Miután szóba került, hogy a csókaiak közül nem sokan látták a Kremenyákon talált kincseket, dr. Vörös Gabriella, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatónője bejelentette, nincs akadálya annak, hogy a leletekről készült fényképeket kötetbe rendezzék.
Végül az egybegyűltek a Móra Ferenc Művelődési Egyesület évadzáró műsorán tapsolhattak, amelyen a Szökős zenekar kíséretével bemutatkozott a Ciróka és a Sóvirág táncegyüttes, az asszony- és a férfikórus, valamint Barlog Károly, aki megzenésített verseket adott elő. Vendégként fellépett a helybeli Sveti Sava ME és a horgosi Ropogó táncegyüttes.
(A szerző fotói)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..