A szép számban megjelent érdeklődőt Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság munkatársa köszöntötte. Elmondta, a Törökbecsén élő Torjai Zita Katalin, aki nemrégiben végezte el a békéscsabai akkreditált tojásíró tanfolyamot, kereste meg őket azzal az ötlettel, hogy szervezzenek közös programot, nyújtsanak találkozási lehetőséget a vajdasági tojásdíszítőknek. Mivel ez az első ilyen jellegű rendezvény, az idén felkért alkotók munkáit gyűjtötték össze, de már alakulnak a jövő évi tervek is. A kiállításon több mint 300 tojás látható, jelen vannak a díszítési alaptechnikák, mint a berzselés, viasszal írás, maratás, drótozás, patkolás, de láthatóak gyönggyel és szalmával díszített tojások is.

Mint elhangzott, az összeállítás elkészítésében segítséget nyújtott Csonti Melinda és férje, Boja Patyi Sarolta, valamint Szöllősi Margit, aki nemcsak férje, Vörös Imre hagyatékát hozta el, hanem számos eszközzel, hímzett terítővel, ötlettel is hozzájárult a látványvilág kialakításához.

Csonti Melinda, a Népművészet Ifjú Mestere, Népi Tárgyalkotó Iparművész arra emlékezett, hogy harmincnégy évvel ezelőtt születtek meg Zentán az első írókázott tojások.

— Vrábel János és Mezei Erzsébet heti két alkalommal szakkört tartott, és János vetette fel, hogy írjunk tojást. Azt sem tudtuk, mit jelent tojást írni, és életünkben nem láttunk még írókát. Vrábel János könyvekből magyarázta a motívumokat, és megmutatta, hogyan kell a forró méhviaszos-írókás technikával dolgozni főtt tojásra, mert akkor még nem kifújt tojást használtunk. Így kezdődött, húsz-harminc gyermek részvételével. Be kell vallanom, én valójában ennek a kézművesmesterségnek nem a technikájába szerelmesedtem bele, hanem a motívumkincsbe és azok jelentésébe.
A kiállítást Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, muzeológus nyitotta meg.

— Gyönyörködjünk ezekben a gondosan megmunkált, csodálatos hímes tojásokban, melyeket olyan emberek készítettek, akik a mi közösségünkben éltek és élnek. Ne haladjunk el szótlanul a látvány mellett, jelezzük az alkotóknak a tetszésünket, becsüljük meg az igényes kézművesalkotásokat és mestereiket is. Meggyőződésem, hogy a tárgyalkotó népművészet továbbéltetése szempontjából a családi tradíció mellett nélkülözhetetlen a közösség szerepe is. Az oktatás régen a családban kezdődött, manapság pedig óvodákban, iskolákban, intézményekben, művelődési egyesületekben folytatódik. Kultúránk továbbadása szempontjából a felsoroltak nagy felelősséget vállalnak. Ne csak mentsük, hanem vigyük tovább az értékeinket — tanácsolta Nagy Abonyi Ágnes.

A kiállítás résztvevői: Boja Patyi Sarolta (Mohol), Cérna Mária (Szabadka), Csányi Katalin, Csonti Melinda (Felsőhegy), a Felsőhegyi Könyvtár Kör és a helyi általános iskola 5. osztályos tanulói, Kapitány Mátájsz Sarolta (Bezdán), Szarvák Anikó (Zenta), Torjai Zita Katalin (Törökbecse), dr. Tóth-Glemba Klára Népi Tárgyalkotó Iparművész (Nagybecskerek), Vas Krisztina (Szabadka). Emellett a tárlat része a zentai Vörös Imre néprajzkutató hagyatéka is.

A megnyitón felléptek a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói. Vörös Bence, Flaman István oktató tanítványa, citeramuzsikával mutatkozott be, Vas Szilárd és Vörös Márton verset mondtak, a felkészítőjük Molnár Csilla tanítónő volt.

A míves húsvéti tojások kiállítása április 10-éig tekinthető meg.

Az esemény szervezője a Hagyományok Háza Hálózat — Vajdaság és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.