- Szabó Attila illusztrációja

Elmúlt a nyár, sokunk bánatára. Itt van egy új tanév kezdete, és ennek sem a gyermekek, sem a szüleik nem örülnek igazán. A kisdiák pihenne még, élvezné a szabadság minden percét, a szórakozást, a semmittevést. A szülő aggódik: vajon jut-e pénz mindenre, amire iskolás gyermekének szüksége lesz a tanuláshoz? Hiszen tanulni, nemesedni kell még akkor is, ha pénzbe, időbe és fáradságba kerül. Egy biztos: a gyermekünk oktatásába és nevelésébe befektetett idő és törekvés sokszorosan is megtérül, ha egy napon kiegyensúlyozottnak, munkájában és magánéletében sikeresnek látjuk.
Mit vár az idei tanévtől? - kérdeztük olvasóinktól.
PINTÉR MOLNÁR Edit, Szabadka község oktatási tanácsosa:
- Szakmai szempontból meglehetősen nehéz tanév elé nézünk. Az elmúlt években mindig augusztusban történtek meg azok a változtatások, amelyeket be kell iktatni a szeptember 1-jén kezdődő tantervbe. A napokban kaptam kézhez például azt a törvénymódosítási javaslatot, amely több újdonságot irányoz elő. A gond az, hogy nem tudjuk, elfogadják-e ezt a tanév kezdetéig vagy sem. Az újdonságok közé sorolhatjuk az utóbbi időszakban felmerülő kádergondokat, és emiatt nézünk sajnos nehéz iskolaév elé. A már most megszigorított, később még szigorúbbra vett osztálylétszám-határozat szerint egy osztályba legalább 24-25 gyereknek kell járnia. Ehhez mérten pénzeli majd a minisztérium az iskolákat. Az önkormányzattól kapott támogatás is a gyermekek, illetve az iskola foglalkoztatottjainak a számától függ. Vagyis: minél kisebb a diákok vagy a tanítók létszáma, annál kevesebb pénzt kap az iskola. A támogatástól pedig az iskolaépület fenntartása függ. A másik gond az előkészítő program, az ún. nulladik év, amelyben az iskoláskor előtti korosztálynak kellene részesülnie. Véleményem szerint ez a minisztériumnak egy nagyon pozitív döntése, Szabadkán viszont már nem számít újdonságnak, hiszen évtizedek óta működnek az előkészítő tagozatok. Most azonban még mindig nem tudjuk azt, hogy milyen tanterv szerint kellene dolgozniuk az óvónőknek, hogy mikortól pénzeli a minisztérium a pedagógusokat. Mi az idén is megnyitjuk a nulladik évet, mint eddig minden évben, de ebben a folyamatban még nincs teljes képünk arról, hogy az előkészítő-köteles gyermekek hányan is vannak pontosan. A tanítók és a tanárok megfelelően felkészültek a tanévkezdésre, az iskolák többségében már választottak tankönyveket is a különböző kiadóktól. Az önkormányzatnak az elkövetkező időszakban -- az iskolahálózat elfogadásán túl -- lesz egy másik jelentős feladata: az iskolahálózatot egybe kell vonnia az óvodákkal, amelyekben a már említett előkészítő programok alapján dolgoznak. Megtörténhet, hogy egyes iskolákból átirányulnak bizonyos osztályok másik iskolákba, mert az oktatási intézmény közelsége illetve távolsága is nagyon fontos az egész ésszerűsítési folyamatban. Mindezt, sajnos, a pedagógusok fizetéséből és egyebekből is megérezzük majd. A tanárkollégáknak sem lesz könnyű dolguk, hiszen most a heti húszórás normát huszonnégyre módosítják, ebből kifolyólag munkaerő-felesleggel kell számolni. Arról nem is beszélve, hogy az óraszámok növelése a szabadaktivitások, előkészítő foglalkozások rovására megy. Újdonságnak számít továbbá, hogy az idei tanévtől már nem lesz őszi szünidő. Mindezek ellenére én továbbra is olyan alapos pedagógusi munkát várok el az idei tanévben, mint amilyen az elmúlt tanévekre volt jellemző. Hiszen a tanulóknak átadott tudásanyag, személyiségük formálása, tudattáruk bővítése a legfőbb feladatunk.
KOVÁCS M. Ildikó újvidéki tanítónő:
- Túl sok újdonságot nem várok ettől a tanévtől, és nagyon bízom abban, hogy ez sem lesz nehezebb az eddigieknél sem a diákjaim, sem a magam számára. Ha az ember kellőképpen felkészül a munkájára, és szereti is azt, amit csinál, nem érzi mindazokat a nehézségeket, amelyek időközben felmerülhetnek. Most negyedikes diákjaim vannak. Az elmúlt három év alatt sikerült olyannyira megismernünk egymást, hogy remélhetőleg nem lesznek különösebb gondjaink. Új diák az idén nem érkezik az osztályunkba, így a már jól megszokott ütemben folyhat a munka. A tankönyveket még tavasszal megrendeltük, így a szülők már ki is fizették őket. Mindemellett természetesen szükség lesz még erre-arra, de azoknak a költségei már nem lesznek olyan jelentős tétel a családi költségvetésben. Értesüléseim szerint az idei tanévtől eltörölték az őszi szünetet. Az igazat megvallva én nem bánom, mert így is nagyon rövid volt az első félév. Ezt főként akkor érzékeli az ember, ha elsősei vannak, akik még sem az iskolát, sem a tanító nénit, sem a betűket nem ismerik. Alig három hónap alatt bizony nagyon nehéz elsajátíttatni ezekkel az apró, megszeppent emberkékkel az előírt tananyagot. Most, hogy nem lesz őszi szünidő, több idő jut a tanulásra. Remélem, a tanítványaim ugyanolyan lelkesedéssel várják az iskolaév kezdetét, mint én.
TÉNYI Tamara topolyai középiskolás:
- Elsősorban jó osztályzatokat, biztos alapokon nyugvó tudást várok az idei tanévtől. Biztos vagyok abban, hogy nehéz év vár rám, hiszen nagyon sok a tanulnivaló, évről évre terebélyesebb a tananyag is. Ez az utolsó évem a középiskolában, és az egyetemi felvételire is folyamatosan készülnöm kell. Nehezítő körülmény számomra, hogy albérletben lakom Szabadkán, és a szobatársaimmal nehéz egyeztetni a tanulás, illetve a szórakozás, a pihenés időpontját. Mindennek ellenére remélem, hogy sikerül továbbra is csak jó osztályzatokat begyűjtenem, és hogy az egyetemre is bejutok. A szüleimnek nagy kiadás a szükséges tankönyvek és gyakorlófüzetek, jegyzetek megvásárlása, és az albérlet kifizetése. Én igyekszem takarékoskodni, és ha majd egy napon lesz egy jövedelmező állásom, mindent többszörösen is visszafizetek a szüleimnek. Hálás vagyok nekik, amiért taníttatnak, hiszen iskola nélkül ma már aligha érvényesülhet bárki is.