Napjainkban a fogyasztói kosár értéke 1,6 átlagkeresetnek, vagyis csaknem két átlagbérnek felel meg. A szerbiai átlagkereset 21 131 dinárral kevesebb, mint amennyi fogyasztási cikk ''belefér” a jelenlegi fogyasztói kosárba. Ennyi pénz hiányzik havonta a polgároknak a normális életvitelhez. Az átlagfizetésből csupán a mindennapi élethez szükséges legalapvetőbb cikkekre futja, takarékoskodni nem lehet belőle, sőt ez még azoknak is szinte lehetetlen, akik valamennyivel többet keresnek az átlagosnál. Ebben az évben egymást érik a drágulási hullámok. A szerbiai biztosítók egyesületének főtitkára például azt nyilatkozta: az egyesület az év végéig kérni fogja a Nemzeti Banktól, az ország valamennyi biztosítóintézetének felügyelőszervétől a kötelező gépkocsi-biztosítás árának a növelését. Emelkedni fognak az euróalapú hitelek törlesztőrészletei, mert miután Európa kilábalt a válságból, legalábbis az Európai Központi Bank becslése szerint, emelkedni kezdett az EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate), vagyis az európai irányadó bankközi kamatláb. Augusztus elsejétől a vezetékes telefon előfizetési díja 430 dinárra növekszik, és drágul a helyi és távolsági telefonálás díja is. Azonkívül minél közelebb kerül Szerbia az Európai Unióhoz, annál drágább lesz majd a cigaretta, hiszen az integrálódni kívánó országoknak az EU jövedékiadó-politikájához kell igazodniuk. A napokban is emelkedett a dohányáru ára. Múlt hónapban Szerbiában tovább nőtt az üzemanyag ára, átlagosan három dinárral lett drágább. Így az év elejétől összesen 26 dináros áremelkedésről beszélhetünk.
Mit szól az újabb dráguláshoz? - kérdeztük a héten olvasóinktól.
NYILAS Mihály palicsi lakos:
- Eléggé megdöbbentőek a legújabb áremelkedések, de ez várható is volt. Hogyan is tudnák másképp megtömni az államkasszát? Ez csak úgy lehet, ha a mindennapi szükségletek árát megemelik, és kötelező adókat szabnak ki ránk. Ez alól az áram sem menekül. Mi jogon teszik? Ezekkel az intézkedésekkel még jobban tönkreteszik a már eddig is jócskán elszegényedett embereket, munkahelyeket azonban nem képesek teremteni, és fizetésemelésre sem számíthatunk. A következő emelés az egészségügyi ellátásban lesz (mely ellátás 20 éve ingyenes), majd a gyógyszerek ára fog nőni (hogy a szegény nyugdíjas ne tudja megvenni).
LÁSZLÓ Dávid hajdújárási lakatos:
- Szóhoz sem jutok a tömérdek drágítás láttán. Ahhoz már hozzászoktunk, hogy elég gyakran felmegy a benzin ára, az euró ingadozik, de most egyszerre több létfontosságú fogyasztási cikk és szolgáltatás is drágul, és nem hiszem, hogy a lakosság felkészült rá. A nép egyre szegényebb, egyre nehezebb megteremteni a mindennapi betevőt, az emberek nagy része máról holnapra él, úgyhogy ez az áremelkedés semmiképpen sem hiányzott. Még én sem tudom, hogyan is osztom be a pénzt, hogy jusson is, maradjon is. Az árak már lassacskán nyugat-európaiak lesznek, de a fizetések jócskán lemaradnak tőle, s hónapról hónapra egyre kevesebbet vehetünk kézhez. Nem tudom, meddig maradhat ez így, meddig növekszenek még az árak. Minden áremelkedést meg lehet magyarázni, de erre már senki sem kíváncsi. A magyarázkodás ellenére az árak feljebb mennek, a fizetésünkön egyre kevesebbet vásárolhatunk, a nyár elmúlik, a tél pedig egyre közeleg. Tűzrevalót kellene vásárolnunk, de fogalmam sincs, honnan teremtem elő a rávalót... Az úgynevezett luxuscikkekről már régen lemondtunk, de az új árak láttán lassan már kénytelenek leszünk nélkülözni a legalapvetőbb létszükségleti cikkeket is.
ÖRDÖG Ervin szabadkai munkanélküli:
- Azt gondolom, hogy az újabb drágulási hullám hatására az emberek, főleg mi, átlagpolgárok még nehezebben tudunk majd megélni, az életszínvonalunk tovább romlik. Európa már itt van Szerbiában: a hazai árak megegyeznek az EU-s árakkal, a különbség csak az, hogy mi - sok esetben - tízszer kevesebbet keresünk, mint az Európai Unió tagállamainak polgárai. Most drágítanak, de ne feledjük el, hogy jövőre választások lesznek. Zajlik a kampány, szerintem megint lesz egydináros kenyér meg hasonló ostobaságok, és biztos, hogy sokan bedőlnek majd ezeknek a populista szónoklatoknak.
BICÓK Géza óbecsei földműves:
- Elég nagy fejfájást okoznak a legújabb áremelkedések. A kukoricán és a búzán évente egyre kevesebb a hasznunk, gyakran nyereségről nem is beszélhetünk, így elég érzékenyen érint minden áremelkedés, a legújabb is. A vezetékes telefon előfizetési díjának emelkedését még csak kibírjuk valahogy, hiszen szinte minden családban van mobiltelefon. A jövőben kénytelenek leszünk kevesebb édességet fogyasztani, hiszen 5-10 százalékkal ezek a cikkek is megdrágultak. Leginkább a különféle tisztítószerek és piperecikkek drágulása aggaszt, hiszen ezek a cikkek létfontosságúak az életünkben. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan a benzin, az áram, a kenyér és a tej árának emelésére is sor kerül, és akkor törhetjük csak igazán a fejünket, hogyan is osszuk be kevéske pénzünket.
SZALAI Ildikó királyhalmi lakos:
- Felháborító dolog ez a drágulás, de végül is már megszoktuk, mert szinten napról azt tapasztaljuk, hogy az árak mennek felfelé. Én mint gyakorlott háziasszony tudom, hogy a napi fogyasaztói kosár mennyi volt egy évvel ezelőtt, és mennyi most. Az árak szinte nyugati szintre emelkednek, a fizetések pedig maradnak az eddigi szinten. Földműveléssel is foglalkozunk, s azt tapasztaljuk, hogy a termékeink ára nem változik, a költségek azonban egyre csak nőnek. Tavaly 1000 dinárért elég szépen be lehetett vásárolni a boltban, manapság azonban egyre kevesebbet kapunk ezért az összegért. A helyzet talán akkor lenne jobb, ha a fizetések növekednének. Mindig azt hangoztatják, hogy nincs infláció. Ezek szerint mégis van, ha minden drága, és mindennek az ára megy felfelé.