A csillagászat vagy asztronómia a földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány. Az asztrofizika a csillagászat és a fizika azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászatnak szinte minden témaköre alapos fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik, szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.
A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök, vagyis a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén. A csillagászatot nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbálja az emberek sorsát megjósolni csillagászati objektumok jellemzőiből. Habár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve nagyon eltérőek; amíg a csillagászat a tudományos megközelítés híve, addig az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének.
Április 3-án a csillagászat világnapját ünnepeljük.
- Olvas-e a csillagokban? Mit olvas ki a csillagokból? -- kérdeztük olvasóinktól.
PUSZTAI Attila magyarkanizsai középiskolás:
- A csillagokban nem olvasok, de nagyon szeretem - természetesen a magam módján - tanulmányozni őket. Időnként megvásárolok egy-egy tudományos lapot, megnézek a televízióban egy tudományos filmet, amely a csillagok keletkezéséről, elrendeződéséről stb. szól. Ez minden, amit a csillagokból ,,kiolvasok, de nagyon hasznos és kellemes időtöltésnek bizonyul számomra. A horoszkópban nem hiszek, és a jóslásban sem. Úgy gondolom, hogy az életünket mi magunk alakítjuk, és ebben a csillagjegyünknek semmilyen szerep nem jut. Lehet, hogy most többen is begyepesedett gondolkodásúnak tartanak, de én nem hiszek a misztikában, csakis a tudományosan alátámasztott dolgokban.
DR. VINCZE István egyetemi tanár, a belgrádi Csillagvizsgáló Intézet szakmunkatársa:
- Én a csillagok fontosságát tanulmányozom, hiszen a csillagok az egyik legfontosabb összetevője a ma észlelhető világegyetemnek. Ez az ún. ,,világos világegyetem, a számunkra látható anyag főként a csillagokban összpontosul. Ezek halmazokba tömörülnek, így nyílt, illetve görbe galaxisokat alkotnak. Ezeknek a galaxisoknak a tömkelegéből épül fel a látható világegyetem. A csillagoknak tehát alapvető szerepük van a közvetlen kozmikus környezetük kialakításában. åk tartják egybe a kialakult bolygókat. A csillagok egyébként rendkívül fontos szerepet töltenek be a mi bolygónkon, vagyis a Földön lejátszódó fizikai és vegyi folyamatokban, és évmilliárdok óta energiát szolgáltatnak, előállítják a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemeket. Óriási kohójukban kitermelik a nehezebb fajsúlyú anyagokat, egészen a vasig. Amikor a csillagok ,,meghalnak, óriási robbanás következik be, melynek során ezek a nehezebb fajsúlyú elemek keletkeznek. Ezeket a robbanásokat nevezzük szupernóváknak. Ezekből a nehéz elemekből alakulnak ki az összetett molekulák, amelyekből az élet is keletkezett. A földi élet fenntartását például a hozzánk legközelebb eső csillagnak, a Napnak köszönhetjük.
PINTÉR Krisztina adai könyvelő:
- Nem olvasok a csillagokban, hiszen nem is értek hozzá. Ezt inkább az asztrológusokra bízom, akik a saját belátásuk szerint tolmácsolják a csillagokból kiolvasottakat. Az ismerőseim közül többen is foglalkoznak horoszkópkészítéssel, de én ebben sem hiszek igazán. Elolvasom az újságban a napi vagy heti horoszkópot, de a mondanivalójára már nem helyezek nagy hangsúlyt. Szkeptikus vagyok ezekben a dolgokban, és többnyire csak a szemmel látható, kézzel fogható dolgokban hiszek. Egyébként sincs időm arra, hogy a csillagok állását tanulmányozzam. Néha, amikor nagyon sok a csillag az égen, megcsodálom őket, megkeresem a Göncölszekeret és az Esthajnalcsillagot. Ezzel ki is merül a csillagokból merített tudományom tárháza.
KOVÁCS SZåKE Anita szabadkai építész:
- Én rendszeresen olvasok a csillagokban. Már kislány koromban érdekelt, hogyan kerülnek az égboltra azok a fényes pontok. Édesapám igyekezett elmagyarázni nekem, de valahogy sehogy sem sikerült megértenem. Ez nem is csoda, hiszen a csillagászat nagyon bonyolult, s egyben csodálatosan szép tudományág. Mindig is irigyeltem a csillagászok munkáját, mert úgy képzeltem el, hogy ők valamiféle, nem e világi kapcsolatban állnak a világegyetemmel. Ma már tudom, hogy ők is csak olyan tudósok, mint mások, mégis felnézek rájuk. Biztos vagyok abban, hogy egyfajta hatalom az, ha az ember vizsgálódásával fel tudja tárni a világegyetem titkait.
RIDL István palicsi nyugdíjas:
- Nem olvasok a csillagokban, mert nem hiszek az asztrológiában. Szerintem azok, akik ezzel foglalkoznak, nem tudnak mihez kezdeni a szabad idejükkel. A mai világban divat a horoszkópkészítés, és nagyon sokan hisznek is benne. Ezzel csak azok járnak jól, akik kuruzsló módjára, pénzért készíti el az adott személyek horoszkópját, mellékelve néhány jó tanácsot a jövőre vonatkozóan. Ezt én képmutatásnak tartom, ezért nem is foglalkozom vele. Egészen más a csillagászat, amely egy komoly tudomány. Nem csupán egyetemi végezettség, de egyfajta készség is szükségeltetik a galaxis, a csillagok tanulmányozásához. Elolvastam már néhány csillagászati kézikönyvet és nagyon élvezetesnek találtam őket. Szinte még most is beleborzongok, ha rágondolok, hogy milyen pici az ember, és mily hatalmas, végtelen a világegyetem, amelyben élünk. Ilyenkor döbben rá az ember arra, hogy milyen halandó és esetlen, szinte magatehetetlen a hatalmas mindenséggel szemben. Ezért becsülöm a csillagászok munkáját, amellyel megpróbálnak nekünk, földlakóknak közvetíteni a minket körülvevő világegyetemről.