Az előrejelzések szerint a Tisza csak szombat éjjel vagy vasárnap tetőzik az országhatáron, eddig még soha nem mért szinten. A Duna apad. Szintje azonban magasabb lesz a vártnál, előreláthatólag 9,5 méter körül tetőzik. Csütörtök reggel ugyanis Magyarkanizsától Adáig a vízállása meghaladta a 920 cm-t, ami jóval magasabb, mint a történelem folyamán bármikor: az eddigi rekord 907 cm volt 1970-ben. Péntek reggelre a DTD Vízgazdálkodási Rt. adatai szerint Magyarkanizsánál 926 cm volt a Tisza vízállása, 19 cm-rel magasabb az eddig mért legmagasabbnál. Csütörtökhöz viszonyítva 5 cm-t emelkedett a vízszint, első ízben 10 cm alatt öt hét elteltével. A védőtöltéseken a helyzet kielégítő, a vízgazdálkodási vállalat, a polgári védelem, a katonaság és a rendőrség folyamatosan figyeli a gátak állapotát, ami óráról órára rosszabb. Csütörtökön a folyó adorjáni szakaszán partszakást észleltek, amit valószínűleg az erős sodrás és az óriási víznyomás okozott. A védekező lakosságra ezekben a napokban nagy feladat hárul.
De vajon mit hagy a víz az ár elvonulása után? - kérdeztük a héten.
PETROVIČ Miroslav mozsori termelő:
- Ha a gátakat áttöri a Tisza, akkor azt hiszem, nem sok mindent hagy maga után. A falu három méterrel alacsonyabban fekszik, mint a folyó, s ha a nyúlgátak sem védik ki a folyó támadását, akkor az egész falu úszni fog. Valamennyire biztonságérzetet adnak ezek a nemrég épített gátak. A szakemberek azt mondják, hogy aggodalomra egyelőre nincs ok, de vannak a faluban többen is, akik nem így gondolják. Nagyon régiek a gátak, és sokan tartunk tőle, hogy nem fogják kibírni a terhelést, átáznak, beszivárgások lesznek, és végül valahol majd átszakadnak. Hogy utána mi lesz, annak csak a Jóisten a megmondhatója.
ÖRDÖG Rudolf parancsnokhelyettes, DTD Vízgazdálkodási Vállalat, Magyarkanizsa:
- Rendkívüli védekezést hirdettek ki a községben, ennek értelmében a töltéseken 24 órás folyamatos megfigyelést végzünk, húsz emberünk állandóan járja a terepet.
Az ár elvonulása után nem számolunk nagyobb gondokkal a községben. Legfőbb feladatunk mindenképpen a töltések hibáinak a kijavítása lesz. A belvíz egyelőre nagyobb gondot okoz, de próbálunk megbirkózni a helyzettel. Két csatorna is a belvíz elvezetését végzi: a Kőrös és a Vöröskereszt-Madarász nemzetközi csatorna. Több mint 100 hektár termőföld és veteményeskert van víz alatt a községben.
KOVACSITY Kálmán écskai földműves:
- Igaz, hogy a Tisza és a Bega is rég nem látott magasságba szökött, én mégis derűlátó vagyok, bízom abban, hogy a katasztrófa mégsem következik be. Ha a tizenkét hektár termőföldemet mégis elárasztaná valamelyik folyónk, akkor elég nehéz helyzetbe kerülnék a családommal együtt, a biztos megélhetésünk is veszélybe kerülne. Valószínűleg halászatból is meg tudnánk élni, de a földművelést jobban szeretem. A föld iránti szeretetet még édesapámtól örököltem, nem is tudnám elképzelni az életemet nélküle. A faluban egyre többen beszélnek arról, mi lesz, ha kiönt a Tisza, hova meneküljünk, ki fogad majd be bennünket. Jobb ilyesmire nem gondolni, a folyó több mint tíz kilométerre van tőlünk, a gátak is némi biztonságot nyújtanak, félünk ugyan egy picit, de bízunk a szerencsében, de legfőképp a Jóistenben.
BICÓK Géza óbecsei gazdálkodó:
- Nem is a Tisza miatt aggódom elsősorban - úgy látom, az illetékesek minden óvintézkedést megtesznek, az emberek nagy erőkkel töltik a homokzsákokat -, nekem a belvíz okoz nagy gondot. Óbecse határában öt hektár termőföldem lett a belvíz áldozata, a cukorrépának már zsendülnie kellene, én pedig még el sem tudtam vetni, hiszen a sáros-vizes szántóföldbe még a traktor is könnyen beleragad. Nem tudom, mi lesz velünk, a megélhetés egyre költségesebb, még jó, hogy vége a télnek, legalább a tüzelőről nem kell gondoskodnunk. Van két hektár szántóm a várostól négy kilométernyire, ahova egyelőre még nem ért oda a víz, kénytelenek leszünk abból megélni. Hogy ezzel az öt hektárral mi lesz, nem tudom. Az idén valószínűleg parlagon marad, a víz levonulása után elég sok időnek kell elmúlnia, hogy újra használható állapotba kerüljön a szántó. Bízom abban, hogy rajtunk, károsultakon segít majd valamicskét az állam, hiszen így is szegények vagyunk, a belvíz meg aztán senkinek sem hiányzott.
SIMITY Pál mozsori termelő:
- Hogy mi marad a víz után? Ez jó kérdés. Ha hiteles választ tudnék rá adni, akkor már régen rossz lenne, mivel azt jelentené, hogy a Tisza elárasztott bennünket, s nekünk csak a kárfelbecslés maradt. Remélem, hogy javulni fog a helyzet, s már nem sokáig leszünk érdekesek a médiának. Az újabb árhullámot a hét közepére várjuk. Ha azt átvészeljük, akkor úgy érzem, túl leszünk a nehezén. A környéken elég sok termőföld van víz alatt, úszik a vetés, már ahol egyáltalán elvetettek. Hogy mi lesz ezekkel az emberekkel, nem tudom megmondani. Bízunk a gátak hatékonyságában, habár egyes helyeken már szivárgás tapasztalható. Remélem, kitartanak a veszély elmúltáig. Az én földemnek is egy része megművelhetetlen, de nem a Tisza, hanem a belvíz miatt. De hát mit csináljak, ez van. Nyugtalankodással, idegeskedéssel nem érek el semmit, attól még a talajvíz nem fog visszahúzódni és a Tisza sem gondolja meg magát. Ami itt történik, azt mind előre megírták már, mi, emberek tenni ugyan tehetünk ellene, de megakadályozni nem tudjuk. A föld művelése helyett az állattenyésztésre helyezem a hangsúlyt, a domboldalon legelésznek a juhaim, a víz oda semmiképp sem tud feljutni. Mindenesetre bízom benne, hogy hamarosan normalizálódik a helyzet, addig pedig állandó ügyeletet tartunk a folyónál, figyeljük a vízállást, kártyázunk, viccelődünk, mert így könnyebben napirendre tudunk térni a természet okozta problémák felett.