A mindenkori téma az utcán hever. Tudja ezt minden újságíró, akinek nincs más feladata, mint hogy megtalálja, ,,felgöngyölít-se, megírja az eseményt, hírt, kommentárt, riportot. De vajon miről szóljanak ezek a beszámolók? Mi érdekli olvasóinkat?
Írjunk-e vajon többet, többször hétköznapjaink megpróbáltatásairól, szóljanak-e a hírek a kisemberek gondjairól, vagy - mint utolsó szalmaszálba - kapaszkodjunk kis közösségünk legapróbb örömhíreibe? Szenteljünk-e nagyobb teret a sorsunkat, létünket befolyásoló politikai eseményeknek, vagy szórakoztató, színes írásokkal gazdagítsuk lapunkat?
Ezen a héten arra voltunk kíváncsiak, vajon miről olvasnának szívesen olvasóink, miről írjon az újság?
SINKÓ Árpád szabadkai biztonsági őr:
- Már régóta hűséges olvasója vagyok a Hét Napnak. Nagyon tetszik benne, hogy a szabadkai és az észak-bácskai eseményeken állandóan ott vannak újságíróik, s ezáltal hitelesen tájékoztatják az olvasókat a környékbeli eseményekről. Ugyanakkor elég ritkán jelennek meg cikkek Vajdaság többi részéről, például nem emlékszem, mikor olvastam legutóbb írást Szerémségről. Véleményem szerint egy kicsit sokat foglalkoznak a politikával és a nehéz életkörülményekkel, de tudom, hogy mindez a mai világban elkerülhetetlen. Az újság terjedelmes, a színes oldalak ötletesek, mindenki megtalálhatja a kedvenc témakörét. Sportoló révén - súlylökéssel foglalkozom a szabadkai Spartakban - kevésnek találom a sportot, s jó lenne, ha a környékbeli aktuális sportesemények bővebb terjedelemben kapnának helyet kedvenc hetilapunkban.
SEBESTYÉN Tibor palicsi színművész:
- Szerintem a szegénység témakörével kellene sokkal többet foglalkozni. Amíg ilyen szegény ez a társadalom, amíg ennyire félre vannak vezetve, amíg egzisztenciálisan meg vannak alázva az emberek, amíg senki sem végzi rendesen a munkáját, amíg csalnak, hazudnak, rabolnak, amíg mindenünket gyanús embereknek adják el, amíg a fiataloknak nincs munkájuk és három hónap után felmondást kapnak, amíg a földművesek nem kapják meg a termésükért a pénzt, addig az újságírásnak csak erről kellene szólnia. A Hét Napnak szerencsére van egy merész hangvétele, én azt hiszem, ezt kellene még erősíteni. Bár nem tudom, hogy az embereknek, az így is elkeseredett vajdasági magyaroknak mennyire válna javára, hasznára, ha még több keserűségről, szomorúságról olvasnának. Jogosan merülhetne fel a kérdés, hogy ekkor megvennék-e a lapot. De ha jól belegondolunk a helyzetbe, nem is szólhat a sajtó másról, nem lehet lila ködben élni, hanem szembe kell nézni a szegénységgel, a mocsokkal.
A Hét Nap munkatársait tisztelem, hogy mindenkor megpróbálnak ellenállni. Ebben leginkább Dudás Károly jár az élen. Orosz Ibolya, Kovács Nándor, Tóth Lívia, Farkas Zsuzsa, Dévavári D. Zoltán írásai is nagyszerűek, és örülök, hogy Németh István, Lovas Ildikó, Pomogáts Béla is publikál a lapban. Örömömre szolgál az is, hogy Kópé hagyatékának gyöngyszemeit hétről hétre megosztja velünk, olvasókkal a lap. Hiányolom viszont a nagy költők jelenlétét, verseinek publikálását. Általában véve kitűnőnek, vajdasági viszonylatban a legjobbnak tartom a hetilapot.
GLONCSÁK László, a Szabadkai Rádió munkatársa:
- Elsősorban a természettel, az élővilággal, az állat- és növénytartással kapcsolatos dolgok érdekelnek, mivel nekem is hobbim a kisállattenyésztés. Kedvelem a természettel kapcsolatos élménybeszámolókat, szívesen olvasnék a horgászok kalandjairól is. Az ilyen témák szerintem sok ember érdeklődését felkeltenék. Ezenkívül szeretném, ha a kisembereket közelebb hoznák az olvasóhoz. Érdekelnek a hétköznapi emberek hétköznapi gondjai, valamint élvezetesnek találom a családokat, illetve a nagycsaládosokat bemutató riportokat is.
MIKLÓS Erzsébet tiszaszentmiklósi nyugdíjas:
- Miről olvasnék az újságban? Már 25 éve nyugdíjas vagyok, járandóságomból két újságot vásárolok rendszeresen: az egyik egy vallási lap, a Hírvivő, a másik pedig a Hét Nap. Mindkét lap közel áll a szívemhez, s nagy élvezettel lapozom őket hétről hétre. A Bánáti Újságot olvasom el először, talán azért, mert én is itt élek, ismerem a bánáti ember mindennapjait, s a riportalanyok között rengeteg ismerőst fedezek fel. A szívem megtelik melegséggel, amikor a lakóhelyem környékéről, valamint a lassan kanyargó szőke Tiszáról olvasok. Ezenkívül kedvelem a mindennapi emberekkel kapcsolatos írásokat, az otthonra és a családra vonatkozó hasznos tanácsokat, s mindig elnyeri tetszésemet a vezércikk is. Hetilapunk azt sugallja az olvasónak, hogy ,,magyar vagyok, magyar, magyarnak születtem...", és ez annyira jóleső, megnyugvást, s hitet adó érzés a mai zűrös világunkban. Sajnálom, hogy egy ideje megszűnt a szép virágoskerteket bemutató sorozat, talán újra kellene indítani, hiszen nagyon sokunk kedvence volt.
NAGY Ilona magyarkanizsai háztartásbeli:
- A kérdést talán úgy is meg lehet közelíteni, hogy mi az, amiről nem szívesen olvasok, miről ne írjanak az újságok. A legnagyobb boldogság az lenne mindannyiunk számára, ha soha többé nem kellene szót, papírt fecsérelni hírhedt politikusainkra, ha végleg lekerülnének napirendről. Feltételezem, az újságírók legalább annyira lelkesednének ezért, mint az olvasók. Szeretném hinni, hogy hamarosan gazdasági fellendülésről, az életszínvonal emelkedéséről, új munkahelyek megnyitásáról cikkezhetnek a lapok. Nem is annyira magunk miatt, mint gyermekeink, születendő unokáink könnyebb boldogulása érdekében. Addig meg az újságíró sem írhat mást, az olvasó sem olvashat másról, mint ami körülvesz bennünket. Persze azért egy rangos versenyen elért vajdasági vonatkozású siker, egy látogatott, színvonalas rendezvényről szóló beszámoló, egy hangulatos útleírás - pár pillanatig feledtetni tudja velünk mindennapi gondjainkat. Ahogy a gyermekoldal is. Én szeretek beleolvasni a gyermekírásokba. Valamiért optimizmussal tölt el a belőlük áradó öröm, lelkesedés. Talán majd ha a felnövekvő generációk irányítják életünket, szebb, felemelőbb dolgokról szólhatnak az újságcikkek.
KÓSZÓ Attila szabadkai közgazdász:
- Ritkán olvasok újságot, elsősorban a világhálóról és a televízióból tájékozódom. Véleményem szerint a hazai újságok nagy része színvonalon aluli, túl sokat foglalkoznak a különböző műdalénekesek és énekesnők apró-cseprő ügyeivel, ami engem egyáltalán nem érdekel, de hát úgy látszik, nálunk erre mutatkozik igény. Egy informatikai folyóiratot vásárolok rendszeresen, ami számítógépekkel és az új technikai fejlesztésekkel foglalkozik. Ebben megtalálok mindent, ami érdekel, széles körűen tájékoztat, segít eligazodni a számítógépek egyre bonyolultabb világában.