A magyar Országgyűlés 2015-ben nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává, ezután pedig a Magyar Nemzeti Tanács beemelte a vajdasági magyarság ünnepnapjai és jeles napjai sorába.

Az idén Szilágyi magyarsága volt a Magyar Szórvány Napja vajdasági központi ünnepség házigazdája. Az eseményt a Magyar Nemzeti Tanács védnökségével a helyi József Attila Művelődési Egyesület, továbbá a Dunatáj Egyesülés a Nyugat-Bácska Fejlesztéséért és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezte.

A program a helyi Szent István király templom kertjében, a tavaly márciusban újraállított Turul-szobornál kezdődött. Az emlékműre az I. világháború szilágyi áldozatainak nevét tartalmazó tábla mellé mostanra felkerült a Szózat első mondata is: „Hazádnak rendületlenűl / Légy híve, oh magyar” — mintegy jelképezve a helyiek őszinte, cselekvő szándékát, érdemeit. Itt ft. Kurin István, a Szent István király templom plébánosa kért áldást a magyarság megmaradására.

— Megmaradásunk első és egyik legfontosabb záloga a gyermek. A második az Istenbe vetett hitünk, harmadik pedig a kultúránk, hagyományunk és anyanyelvünk megőrzése és ezek továbbadása. Ha egy közösség nem ilyen és hasonló alapokon nyugszik, akkor ne várjunk csodát.

Ezután az ünneplő közösség elhelyezte az emlékezés virágait a szobornál. Az ünnepség a József Attila Művelődési Egyesület székházában folytatódott, ahol az alkalmi műsor előtt egyperces néma csenddel adóztak Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház és a VMSZ elhunyt elnökének emléke előtt. Mint elhangzott, az ő tevékeny gondoskodása nélkül a szórványközösségek nem járhattak volna nemcsak a megmaradás, hanem a folyamatos fejlődés útján sem. 

Surján Csaba, a helyi művelődési egyesület elnöke az egybegyűlteket köszöntve kiemelte, hogy piros betűs ünnep számukra ez a nap, amikor otthont adhatnak a magyar szórvány napja alkalmából szervezett vajdasági központi rendezvénynek. Felidézte, hogy az elmúlt években, évtizedekben számos jeles rendezvényt tartottak itt, megemlítette a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitórendezvényét, a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóját és a Turul-szobor avatóünnepségét.

— A Vajdasági Magyar Szövetség nem tesz különbséget a tömb-, a szórvány- és a szigetmagyarság között, egyúttal tisztában van azzal, hogy a szórványban élőknek sokkal nehezebb, mint a tömbben élőknek. Minden tiszteletet megérdemel mindenki, aki kiáll nemzeti identitása, anyanyelve és kultúrája mellett ott, ahol ez egyáltalán nem hétköznapi feladat — emelte ki beszédében a rendezvény ünnepi szónoka, dr. Pásztor Bálint. A VMSZ megbízott elnöke leszögezte, hogy mindenhol nehéz a szórványban megmaradni, de itt, Nyugat-Bácskában a ’90-es években, amikor innen néhány kilométerre dörögtek az ágyúk, akkor különösen nehéz volt. — Minden tisztelet azoknak, akik itt maradtak a ’90-es években, és éppen ezért a Magyar Nemzeti Tanáccsal karöltve a Vajdasági Magyar Szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy ne csak megmaradni lehessen a Nyugat-Bácskában, hanem fejlődni is magyarként. Minden magyar számít, és egyetlen magyar sincs egyedül. Ugyanakkor a VMSZ feladata, hogy ezeken a településeken is a XXI. századi emberhez méltó életet lehessen élni, ezért szükség van a fejlesztésekre, az odafigyelésre és arra, hogy ha az itt élő emberek igényt fogalmaznak meg, akkor a VMSZ az önkormányzati, a helyi közösségi, a tartományi és a köztársasági szerepvállalásának köszönhetően segítse ezeknek az igényeknek a megvalósulását.

Fotó: dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala

Felszólalásában arra kérte a jelenlévőket, hogy összefogva, összekapaszkodva és kifejezésre juttatva azt, hogy minden magyar számít, érjünk el olyan választási eredményt december 17-én, amelyre Pásztor István is büszke lenne.

— A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából a kezdetektől fogva részt vesz a Magyar Szórvány Napja megszervezésében, a vajdasági központi rendezvényt minden évben más-más településen tartják meg — emelte ki lapunknak Sutus Áron. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke szerint az ünnepség lényegét az az összekapaszkodás és összetartozás adja, amelyet egy-egy kisközösségben lehet megvalósítani.

A magyar szórvány napja alkalmából szervezett vajdasági központi rendezvényen Zombor, Kúla, Bácsgyulafalva, Palánka, Nemesmilitics, Magyarittabé, Kupuszina, Doroszló, Ürményháza, Gombos, Bezdán és Szilágyi népdalkörei, néptáncegyüttesei, hangszeres, énekes együttesei, szólistái, vers- és mesemondói, színjátszói léptek fel, bemutatva gazdag hagyománykincsüket, szülőföld- és nemzetszeretetüket. Az ünnepség kísérőrendezvényeként a közönség megtekinthette Nyugat-Bácska kézműveseinek és kézimunkázóinak, továbbá festő- és fotóművészeinek alkalmi, ünnepi tárlatát.

A bővebb beszámolót hetilapunk november 22-ei számában olvashatják.

A szerző felvételei