Minden lehetséges fórumon napirenden kell tartani a Minority SafePack javaslatait
Talpai Lóránt
2021.01.28.
LXXVI. évf. 4. szám
Minden lehetséges fórumon napirenden kell tartani a Minority SafePack javaslatait

A Minority SafePack polgári kezdeményezés, a nemzeti és a nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtés mindaddig sikeres volt, amíg az Európai Bizottság elé nem került. Újra bebizonyosodott, hogy az Európai Unió intézményei, finoman szólva, máshogyan értelmezik a különféle szabadságjogokat. Dr. Tárnok Balázs jogászt, egyetemi kutatót és a Rákóczi Szövetség alelnökét kérdeztem a kezdeményezésről, illetve a kedvezőtlen döntésről.

* A Minority SafePack valójában egy hiánypótló felhívás volt az Európában őshonos nemzetiségek helyzetét illetően. Mi is volt pontosan az elsődleges célja, és hogyan lehetne röviden összegezni a történetét?

— A Minority SafePack egy javaslatcsomag, melynek célja, hogy az EU fogadjon el jogszabályokat a nemzeti és a nyelvi kisebbségek védelme érdekében. A szervezők még 2013-ban kérték a kezdeményezés regisztrációját, de az Európai Bizottság hatásköri okokra hivatkozva elutasította, így nem kezdődhetett meg az aláírások gyűjtése. A szervezők a döntést megtámadták az Európai Törvényszéken, és 2017 elején meg is nyerték a pert. A bizottság ezután részlegesen — a 11 javaslatból 9-et átengedve — bejegyezte a kezdeményezést, így 2017. április 3-án megkezdődhetett az aláírások gyűjtése. Ezt Európában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) koordinálta, az egyes tagállamokban pedig a helyi partnerek végezték a gyűjtést, Magyarországon például a Rákóczi Szövetség. Egy év alatt több mint 1,3 millió aláírás gyűlt össze az Európai Unió tagállamaiban, 11 országban teljesítve a minimális aláírásszámra vonatkozó kvótát. A Kárpát-medencei magyarság különösen jól teljesített az akció során, hiszen amíg Magyarországról nagyjából 650 000 támogató nyilatkozat gyűlt össze (ideértve a vajdasági és a kárpátaljai magyar állampolgárok aláírásait is), addig Erdélyben az aláírások száma meghaladta a 300 000-et, Felvidéken pedig közelített a 70 000-hez. Az aláírások tagállami hitelesítése 2018 nyarán ért véget (a hivatalos végeredmény 1 128 385 érvényes támogató nyilatkozat). Az ezt követő másfél évet a FUEN és a szervezők a kezdeményezés politikai támogatottságának növelésére használták fel, nagyon eredményesen, hiszen az elmúlt esztendőkben számos tagállami és regionális parlament állt ki a javaslatcsomag és ezzel a nemzeti kisebbségek uniós védelme mellett. A kezdeményezés végül 2020 elején jutott el a bizottság asztalára. Bár a koronavírus miatt a folyamat egy kissé elhúzódott, októberben megtartották a Minority SafePack nyilvános meghallgatását, decemberben pedig az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást a kezdeményezés támogatásáról, mégpedig háromnegyedes többséggel. A bizottság ezután adta ki az ominózus közleményét, melyben a javaslatcsomag valamennyi pontja vonatkozásában elutasította az uniós jogalkotás megindítását.


Fotók forrása: Hungary Foundation 

* A kezdeményezésre folyamatosan gyűltek az aláírások, és minden jel arra mutatott, hogy sikertörténet lesz belőle, de az Európai Bizottság legújabb döntése gátat szab a bizakodásnak. Mi lehet ennek az oka?

— Az uniós jogalkotás megindítására kizárólagosan jogosult Európai Bizottság korábban sohasem foglalkozott a nemzeti kisebbségek védelmével. Ebben áll a Minority SafePack történelmi jelentősége, vagyis hogy a sikeres aláírásgyűjtéssel az uniós polgárok érdemi állásfoglalásra kényszerítették a bizottságot. A testület eddig jellemzően azzal indokolta az elutasító magatartását, hogy a nemzeti kisebbségek védelme érzékeny politikai kérdés tagállami szinten (ez igaz, gondoljunk csak Románia, Görögország, Franciaország, Spanyolország vagy a balti államok hozzáállására), illetve hogy nincs meg a politikai támogatottsága egy ilyen felvetésnek. Ez utóbbi állítás viszont már egyre kevésbé állja meg a helyét, hiszen az Európai Parlament is jelentős többséggel támogatta az egész csomagot, és például a német Bundestag is egyhangúlag elfogadott határozatban állt ki a kezdeményezés mellett. Bár kétségkívül továbbra is egy megosztó politikai kérdésről beszélünk európai szinten, az elmúlt években sok tagállam és uniós intézmény részéről is előrelépést tapasztalhattunk, ám a bizottság még mindig hajthatatlannak tűnik.

* Az Európai Bizottság döntésének fényében milyen jövője lehet a Minority SafePacknek?

— A bizottság döntése egyes szakértők szerint évekkel visszavetheti a sikeres érdekérvényesítést és a szükséges jogi aktusok elfogadását. Ennek ellenére egy tapodtat sem szabad hátrálnunk! Most az a legfontosabb, hogy a szervezők és a nemzeti kisebbségek érdekvédői (civil szervezetek, kisebbségek védelmét támogató tagállami kormányok és egyéb érdekeltek) minden cél tekintetében, minden lehetséges fórumon napirenden tartsák a Minority SafePack javaslatait. Az EP-ben széles körű támogatást élvez a téma, így a testület jó eséllyel újra felszólíthatja a bizottságot a jogalkotásra, emellett pedig bizonyos javaslatokat az EP egyes szakpolitikák szerinti parlamenti bizottságaiban is tovább kell vinni.

* Nemcsak Nyugaton, de Magyarországon is vannak eltérő vélemények a nemzeti kezdeményezések kapcsán. Egy közismert ellenzéki nemzetközi jogász szerint a Minority SafePack egy előre kiszámítható kudarc volt. Mégpedig azért, mert az alapító szerződések értelmében az EU-nak nincs ilyen hatásköre, nem kezdeményezhet új jogszabályt erre vonatkozóan. Ez ilyen egyszerű, illetve egy ilyen jelentős kezdeményezés ezzel letudható lenne? Mi az ön véleménye erről?

— Bár az EU-nak valóban nincs külön hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmére, a Minority SafePack erénye éppen abban áll, hogy az alapító szerződések tiszteletben tartásával fogalmaz meg javaslatokat a hatályos szabályok módosítására és kiegészítésére. Ráadásul éppen a Minority SafePack nyilvántartásba vétele kapcsán indult Románia kontra bizottság ügyben mondta ki az Európai Törvényszék, hogy a bizottság igenis benyújthat a nemzeti és a nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének növelését célzó, az unió fellépését a saját hatásköre alá tartozó területeken kiegészítő jogalkotási javaslatot. A bizottság nem is azt mondta, hogy jogi akadálya lenne a javaslatok előterjesztésének, hanem hogy a hatályos szabályok megfelelőek, ezért nem szükséges újabb jogszabályok elfogadása — tehát egy (rossz) politikai és nem jogi döntést hozott.

* Ön, akár a Rákóczi Szövetség alelnökeként is, vélhetően sok olyan kezdeményezésben részt vett/vesz, amely a magyarság összekapcsolására, illetve megmaradására próbál megoldást nyújtani. Várhatóak a közeljövőben is a Minority SafePackhez hasonló megmozdulások?

— Jelenleg is folyamatban van egy másik európai polgári kezdeményezés, melyet a Székely Nemzeti Tanács indított az európai nemzeti régiók védelmében (www.nationalregions.eu). Dr. Sobor Dávid ügyvéd úr munkáját segítve volt szerencsém ebben is aktívan részt venni, és mintegy hat év pereskedés után ki is harcoltuk annak nyilvántartásba vételét (a Minority SafePackhez hasonlóan először ezt a kezdeményezést sem jegyezte be a bizottság). Az aláírásgyűjtés a végéhez közeleg, és jó eséllyel sikerrel zárul majd, hiszen már több mint 1,3 millió aláírás gyűlt össze az ügy mellett, és már csak egy országban kell elérni a minimumkvótát (Spanyolországból csak néhány ezer aláírás hiányzik). A Minority SafePack ügyében hozott döntésnek nem szabad lehangolnia bennünket! E kezdeményezéssel tovább tudjuk növelni a politikai nyomást a bizottságra, jelenleg pedig ez az európai uniós kisebbségi érdekérvényesítés legfőbb feladata. 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..