* Melyik volt az első emléked, mely a házőrzőkhöz köthető?

— Öt-hat éves lehettem, amikor először öltöttem magamra a kipárnázott, kutyák oktatására való tréningkart, mely nagyobb volt, mint jómagam. Az évek során nagyon sok állattal volt dolgom, és mindegyikkel vannak jó emlékeim, mely huzamosabb ideig tartózkodott a telepünkön. Jóleső érzéssel tölt el visszagondolni rájuk.

* Csakis ezzel a fajjal dolgoztatok?

— Igen, mert tudod, mindegyik kutya arról álmodik, hogy egyszer németjuhász lehessen. Ez a faj méltán népszerű, hiszen anatómiai felépítése is kiváló ahhoz, amire ki lett tenyésztve: hogy az ember hű barátja és védelmezője legyen. A kiváló adottságainak köszönhetően több helyen használják munkakutyaként — gondolok itt a rendőrségre, tűzoltóságra —, mivel a rábízott feladatokat gond nélkül el tudja végezni.

* Ti is foglalkoztok kutyakiképzéssel. Ezt mégis hogyan kell elképzelni?

— A kiképzés már a kölyökkorban megkezdődik. Az újszülött kiskutya még vak, és nem hall rendesen, csak az orrával tájékozódik szaglás és tapintás útján. A harmadik héten indul meg az etetése, amikor a szemhéjak már felnyíltak, és aktívan mozognak. Pépes, tejes, joghurtos táplálékkal kezdünk, majd folyamatosan térünk át a minél keményebb ételekre. Ilyenkor meg kell tanítani neki, hogy odamenjen a táljához, hiszen korábban csak az édesanyjától kapta az élelmet. Meg kell szoknia a csörgéseket: hogy felvesszük a tálat, vagy éppen leejtjük, nyitjuk az ajtót, vagy csukjuk. A váltás számára is nehézkes, így stresszoldásként gyakran játszunk vele, kézbe vesszük és simogatjuk. Ehhez a legjobb, hogyha a tenyésztőnek egy kisgyermek segítségére van, akinek külön öröm, hogy az állatokkal foglalkozhat. Ezen a területen szerencsém van, hiszen van egy kisfiam és egy kislányom, akik hét- és kétévesek. Ha gyermekek végzik ezt a tevékenységet, a kutyusok az emberek méretbeli különbségeit is érzékelni tudják.

* A kisgyermekkel gyengédebben játszanak a kutyusok?

— Nem teljesen. Ez attól függ, hogy mikor és hogyan kezdtünk el velük foglalkozni. Egy öt-hat hetes kiskutya lassabban játszik a felnőttekkel és a gyermekekkel. Ha azonban már két-három hónapos, akkor egy nagyobb növési cikluson megy át, de a gyermekek ennyi idő alatt keveset változnak. A kutyák természetükből fakadóan szintén eltérnek egymástól, vannak, melyek könnyebben pörögnek fel, mint a többiek, rájuk fokozott figyelmet kell fordítani a szocializáció alkalmával. Ilyenkor nem árt, ha a gyermekek mellett ott van egy szülő, aki felügyeli az eseményeket, ezzel elkerülve az esetleges baleseteket.

* És mi következik ez után a képzésben?

— Hathetesen kezdődik a kutyák levédetése, majd a kötelező védőoltások beadása következik, és a féregtelenítés. Ekkor kezdjük el őket kiengedni a kennelből. Előbb csak az udvarra, aztán a kifutóra is. Tízhetes korukban mehetnek ki az utcára felügyelettel, póráz nélkül, szabadon. Ilyenkor mindig legyen nálunk némi jutalomfalat és játék, hogy kötődjenek hozzánk. Mindegyik kutya kiképzésének van egy kezdete, közepe és vége. A kezdeti és a végső szakaszok mindegyik esetben megegyeznek, a középső rész az, amelyik eltér. Erre mindig annyi időt szánunk, amennyit megkövetel. Egy egyszerű parancs elsajátíttatásakor — például: Ül! Fekszik! Marad! — eleinte csak 5 percig gyakoroljuk, két héten keresztül. Aztán növeljük az időtartamot. Észre lehet venni a kiskutyákon, amikor csökken a koncentrációjuk, hiszen nagyon fürgék, így náluk minden másodperc számít, melyet a képzés folyamatában a feladattal töltenek el. Így idővel sokkal kezelhetőbbé válnak. Egyéves korukban a felkérések alapján dől el, hogy milyen feladatkört fognak a későbbiekben kitanulni. Minden ágnak megvan a saját edzési módja.

* Már számos kiállításon és versenyen vettetek részt, és megannyi elismerést érdemeltetek ki. Egy díjnyertes németjuhásznak mégis milyen karakterisztikái kell hogy legyenek?

— Évente több helyre is eljutunk az állatainknak köszönhetően. Leginkább a környező országok kiállításain veszünk részt, de távolabbi helyekre is járunk. Ami a kutyák jellemzőit illeti, mindenekelőtt megfelelő anatómiai adottságokkal kell bírniuk. Létezik egy bizonyos standard méret, melynek meg kell felelniük az elbírálás alkalmával. A méretek, melyek a magasságot és az arányokat taglalják, nemtől függően eltérőek. Sokak szerint ez nem mérvadó, de igenis számít, hiszen a kutya mozgásán is észrevehető, ha nem arányos. A németjuhászoknál a standard szerint mind a két fül áll, a fogsor hiánytalan, valamint a kanoknak mindkét heréje megvan. Ami a szőrzetüket illeti, kétfélék lehetnek: rövid és hosszú szőrűek. Itt korábban nem történt megkülönböztetés, és mind a két csoport együtt versenyzett, viszont nemrégiben két külön kategóriába sorolták őket.

* Főként szerbiai a felvásárlói körötök, vagy más országokból is érkeznek megrendelések?

— Mint már említettem, számos kiállításon veszünk részt a világ több pontján. Németországban minden évben szerveznek egy országos bajnokságot, ahová több helyről érkeznek tenyésztők, ennek hála megismerhetjük egymás munkásságát. A világhálón sokkalta könnyebben léphetünk kapcsolatba az újonnan megismert emberekkel, akik között érdeklődő is akad. Mivel édesapám már évtizedek óta ezzel foglalkozik, egy szépen kitaposott úton folytathattam a szakmát. A számos kiérdemelt titulus, érem, serleg és plakett, melyet ez alatt az idő alatt összegyűjtöttünk, tanúskodik munkánk minőségéről. Így valójában azt mondhatnám, hogy a világ minden tájáról vannak érdeklődők és vásárlók.

* Hogyha jól értesültem, szeretnéd szélesíteni a tudásodat ebben a szakmában.

— Elindult egy új szeminárium, melyen a kutyák tanításáról lehet bővebben hallani, illetve a segéd feladatáról is, aki a kutyák fogatását végzi. Az első előadáson olyasmiről eset szó, amit már korábban is tudtam, viszont meg kell mondanom, jó volt felfrissíteni ezeket az információkat, mert igaz ugyan, hogy tudtam róluk, de nem alkalmaztam őket aktívan. Az elmúlt tíz évben nem volt ehhez hasonló továbbképzés, állítólag a jövőben rendszeresen megszervezik, hiszen nagy az érdeklődés. A következő alkalommal már a kutyákkal dolgozunk, teljes felszereléssel együtt, melyen a többi közt a segédruhát, a kiképzőkart és az ostort értem. Az oktatóink bemutatják, hogyan kell helyesen mozognia a segédnek, miként kell a kutyát megfogatni, stb. A harmadik egyúttal az utolsó előadás is, ezt követi a gyakorlati vizsga. A tudásfelmérő alatt több országból érkező bírák ügyelnek arra, hogy helyesen végezzük-e el a gyakorlatokat. Ha pozitív elbírálásban részesülünk, akkor kapunk egy engedélyt, mely lehetőséget teremt arra, hogy akár országos bajnokságokon is segédek lehessünk.

Fotók: Facebook