Milyen látnivalókat kínál az Aranka menti tájegység?
Fehér Márta
2021.11.29.
LXXVI. évf. 47. szám
Milyen látnivalókat kínál az Aranka menti tájegység?

Természeti és néprajzi kincsekben, történelmi, kulturális és épített örökségben gazdag a Törökkanizsa és Csóka községek területét felölelő tájegység, az Aranka-köz, mely a Tisza, a Maros és az Aranka folyók alkotta háromszögben terül el. A 2019-ben alakult Banaticum Kutatóközpont Egyesület célja a térség felfedezése és népszerűsítése.

— A gyönyörű törökkanizsai kastélypark bármikor szabadon megtekinthető, ott az egyházaskéri Vadásztanya, az 1932-ben alakult Őzbak Vadászegyesület székháza, melynek kiállítótere a vadászat jelenét és múltját mutatja be, továbbá az egyházaskéri templom, mely az 1930-as évek végén épült a Léderer család támogatásával — kezdi a felsorolást Fehér Viktor néprajzkutató, az egyesület elnöke, amikor arról kérdezem, milyen látnivalókat nyújt a táj, és máris folytatja tovább. — Vannak szakrális kisemlékek, keresztek, melyekre szintén érdemes odafigyelni, hiszen ezek általában egy-két tehetősebb családhoz kötődnek, és meghatározzák a település, Egyházaskér arculatát. Egy ékszerdoboza a vidéknek a valamikori művelődési ház termében kialakított helytörténeti kiállítótér Podlokányon, ahol a környék állatvilága csodálható meg, ám vajdasági szintű művészek festményei is megtalálhatóak mintegy 200 négyzetméteres területen. Innen továbbhaladva Oroszlámosra látogathatunk el, ahol az etnikai csoportok együttéléséből fakadó vallási, felekezeti eltérések is előtérbe kerülnek, az egyik oldalon láthatjuk a pravoszláv egyház templomát, a másikon a római katolikus templomot. Oroszlámoson jelenik meg a legmarkánsabban a szegedi kötődés, a napsugaras oromzatú házak esetében, ahogy ugyanis végighaladunk a főutcán, vagy ha jobbra kanyarodunk a mellékutcába, akkor is találkozunk ilyen épületekkel. Érdemes szemügyre venni, lelassulni, és fényképeket is készíteni, hiszen ezek jól tükrözik, hogy száz évvel ezelőtt milyen famegmunkálási technikák voltak jellemzőek a vidékre, és hogy a nap hogyan ragyogott keresztül ezeken az oromzatokon a szimbolika mentén. Innen aztán fordulhatunk Magyarmajdány és Rábé, illetve a már említett törökkanizsai irányba — de még mielőtt betérnénk Törökkanizsára, érdemes letérni az útról Firigyházára, ahol több mint tíz éve zajlik egy nagy építkezés, ott áll a Ricze–emlékház, mely ugyancsak vonzó lehet a látogatók számára. Előre egyeztetett időpontban érdemes érkezni, és akár étkezéssel is szolgálhatnak a vendéglátók. Az érdeklődők megtekinthetik a település múltjáról, vallási életéről, népzenei hagyatékáról, a Ricze családról készített kiállításokat az emlékházon belül, illetve Gábriel arkangyal nemrég fölavatott szobrát is, mely a valamikori templombúcsúra utal, mely az elmúlt tíz évben újra föl lett elevenítve, és meghatározó rendezvénye Törökkanizsa községnek, mondhatni, az egész Észak-Bánságnak. Innen hogyha visszakanyarodunk a pusztán keresztül — ugye a puszta is már eleve egy meghatározó látnivalója ennek a vidéknek, hiszen egyrészt többféle nyájat találunk a nagy legelőn, emellett ott van még a természeti környezet szépsége is, és itt is lehetséges a vezetett túrán való részvétel előre egyeztetett időpontban — eljuthatunk Magyarmajdányra, ahol a település múltjáról készült fényképes összeállítás emlékeztet arra, hogy a szocializmus idején mennyire volt összetartó a közösség, milyen rendezvényeket és milyen munkaalkalmakat tartottak együtt. Ha Magyarország felé folytatjuk utunkat, megállhatunk Rábén is, ahol a helyi kultúrház épületében most formálódik egy határmúzeum, hiszen az ott lakók mindennapjait az elmúlt száz évben végigkövette a határmentiség és az elszigeteltség. Jelentős összefogással egyre jobban igyekeznek előnyt kovácsolni ebből, egyrészt azzal, hogy megnyílt a Rábé—Kübekháza határátkelő, másrészt azzal, hogy kezdeményezték, egy kiállítás keretében is dokumentálják az elmúlt száz év határmentiségét, bemutatva azokat az emlékeket, visszaemlékezéseket, amelyek keretében megjelennek a határátkelési megoldások, a határ menti vadászatok, a kapcsolat a magyarországi és a romániai parasztsággal, a rokoni szálak, melyek sajnos hosszú időre megszakadtak, illetve azoknak az újjáéledése. Mindezeket igyekszünk majd felszínre hozni ebben a kiállításban a tárgyi anyag bemutatásával, visszaemlékezésekkel, határnarratívákkal.


Az Aranka Menti Tájegységi Értéktár „értéktárosai”

A tájegység megismertetése, népszerűsítése óriási összefogásnak köszönhető, melyet az Aranka Menti Tájegységi Értéktárhoz köthetünk. Ez a csoportosulás több egyesületet is egybe tudott gyűjteni: a Törökkanizsáért Egyesületet, az egyházaskéri Banaticum Egyesületet, az Egyházaskéri Gyöngyvirág Nőegyletet, a Vadászegyesületet, az Egyházaskéri Tavaszi Fokhagyma Egyesületet, a rábé—magyarmajdányi Vadvirágok Művelődési Egyesületet, az oroszlámosi Dr. Batthyány-Strattmann László Művelődési Egyesületet, valamint a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesületet. Ezt bizonyítja az Aranka menti értékfeltáró kutatás, melynek keretében a szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a Szegedi Néprajzi Tanszék hallgatói, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársai ötnapos kutatás során interjúkat készítettek az észak-bánáti helyi adatközlőkkel, és összeírták a vidék nevezetességeit — ennek a zárókonferenciája volt a minap, melynek bevezetőjeként kastélytúrát tartottak a törökkanizsai kastélyparkban Újhelyi Nándor, az Aranka Menti Tájegységi Értéktár elnöke vezetésével —, vagy az augusztusi honismeretei kerékpártúra, melyet a csókai Mészáros Kiss Tibor képzett idegenvezető, történelem és földrajz szakos tanár irányított, vagy akár a november közepi egyházaskéri táncház és mesekocsma rendezvény.


Egy felfedezésre váró hely: a firigyházi Ricze–emlékház

A Banaticum Kutatóközpont Egyesület a hungarikummozgalom hatására alakult meg 2019-ben. Az idei évben szeretnék befejezni a rábéi és az egyházaskéri kiállítótereket, de különösen egy emlékszobát, mely utóbbi falu szülöttének, dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád kertészmérnöknek, pedagógusnak, tudósnak állít emléket, aki ugyan Baján élt és dolgozott, de szülőfalujához mindig kötődött, amit az is bizonyít, hogy vezetékneve elé illesztette születési helyét, és részt vett az egyházaskéri monográfia megírásában.


Gyönyörű látnivalókat kínál az Aranka-köz


Táncház a Banaticum szervezésében

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..