Szalai Attila karikatúrája

Miért aggódol, lelkem jó anyám,
Hogy kenyeretek barna, e miatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza,
Tán fehérebb kenyérrel él fiad.
De semmi az! csak add elém anyám,
Bármilyen barna is az a kenyér.
Itthon sokkal jobb ízű énnekem
A fekete, mint máshol a fehér.
(Petőfi Sándor: Fekete kenyér)
A Pékek Világszövetsége, amely Svájcban székel, 2001. évi kongresszusán úgy döntött, hogy október 16-a legyen a kenyér világnapja. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének - az életfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó, fontos energiaforrásnak -, a kenyérnek a jelentőségét. A világnapot már csaknem 30 ország ünnepli, elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a nagyközönség figyelmét felhívják a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére. A világnapon azonban nemcsak a pékeket ünnepeljük, hanem a búzát előállító, gazdálkodó parasztot is. A Kárpát-medencében évszázadokon át a teljesre őrölt, némileg átszitált lisztből sütötték a legtöbb és legjobb kenyeret. A szegényebb réteg azonban - a súlycsökkenést elkerülendő - nem nagyon szitáltatta a lisztet, a pórnépnek a fekete kenyér volt a mindennapi betevője.
Ma már a boltokban kapható nagyon sokféle kenyér között még azok is találnak megfelelőt, akik féltik az alakjukat és az egészségüket. A kenyér minőségével kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a kenyér kiváló minőségű, mások azt állítják, hogy régebben sokkal ízletesebb volt. Milyen kenyeret eszik? - kérdeztük a héten Olvasóinktól.
BICÓK Géza óbecsei földműves:
- Elégedett vagyok a kenyér minőségével, habár régebben sokkal jobb ízű és aromájú kenyeret ettünk. Kérdéses azonban, hogy egy átlagos kenyér mennyi lisztet tartalmaz, hiszen ma már különféle adalékanyagokkal felfújják a kenyeret, amelyek súlyra is megnövelik, ám a szükséges tápanyagok egy része hiányzik belőle. Legjobb lenne ma is a régi időkhöz hasonlóan otthon sütni a kenyeret, akkor legalább tudnánk, mi van benne. A családom tagjaival együtt általában ún. integrált kenyeret fogyasztunk, amit biokenyérnek is neveznek és a legegészségesebbek között tartják számon. Örülhetünk, amíg kenyeret ehetünk, hiszen egyre több parasztember fenyegetőzik azzal, hogy a búza alacsony ára miatt nem veti be többé a parcelláját az életet jelentő gabonával. Végül csak nem bírják ki, hogy parlagon hagyják a földet, s a ráfizetés tudatában is bevetik búzával.
TÁLNOKI Rebeka szabadkai kereskedő:
- Legszívesebben a péknél vett fehér kenyeret esszük, ami jó minőségű, mindig puha. Néha boltban is vásárolunk, de valahogy a péki kenyérhez jobban hozzászoktam. A mai világban a fogyasztók rengeteg kenyér közül választhatnak, az üzletbe betérve csak ámulhatunk a sokfajta kenyér láttán, s bizony nem mindig könnyű a döntés. A mi üzletünkben is színes skálán mozog a kenyérkínálat, legjobban a fehér kenyér fogy, de kelendő a barna, a rozskenyér és a különböző magvakat tartalmazó is. Sajnos, polgáraink egyre sanyarúbb anyagi helyzetével napról napra mi is szembesülünk, legtöbben ugyanis, különösen a kisnyugdíjasok a legolcsóbb kenyeret választják, s bizony olyan is előfordul, hogy valaki megkér bennünket, hogy vágjuk félbe a kenyeret, s csak fél veknit visz haza. Hiába a jó minőségű, millióféle kenyér, ha növekszik a munkanélküliség, csökken a vásárlóerő. Félő, hogy a pénztelenség következtében a termékek nagy része előbb-utóbb ránk szárad.
KISS-IVÁN Zoltán horgosi orvos:
- Korábban a fehérkenyér 3-4 napig is megőrizte frissességét, a mostani péksüteményekre ez nem igaz. A pékek azt mondják, hogy ennek oka a rossz minőségű liszt. Sajnos, a régi szép idők elmúltak, amikor mindenki otthon, a kemencében sütötte ki a kenyeret, és tudta, hogy mit fogyaszt. Mi, otthon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret részesítjük előnyben, és hetente legalább kétszer vásárolunk ilyen péksüteményt. Több a B-vitamin, az antioxidáns és a salakanyag ezekben a termékekben. Kevesebb az esély a rák kialakulására.
FODOR László szabadkai kereskedő:
- Mindig van kenyér az asztalon, és kizárólag pékkenyeret fogyasztunk. A mindennapi étrendünk része, és hacsak lehet, igyekszünk nem fehérkenyeret enni, mert azt gondolom, hogy az egészségtelen, inkább barna vagy teljes kiőrlésű lisztből készültet fogyasztunk. A világ legfontosabb élelmezési cikkére mindig futja, magyarán, ha más nem is kerül az asztalra, kenyér mindig van.
ÖRDÖG Ervin szabadkai főiskolai hallgató:
- Azt mondják a szakemberek, hogy csak kevés kenyeret, tésztafélét szabad enni, mert ellenkező esetben meghízunk. Ha ez igaz lenne, akkor az olaszok 90 százaléka túlsúlyos lenne. A megoldás kulcsa a lisztben van: Olaszországban durum búzalisztből készül a tészta, és ennek a fajtának köszönhetik, hogy az európai országok közül náluk a legkevesebb a cukorbeteg. A nálunk termesztett takarmánybúza és a belőle készült liszt kevésbé alkalmas sütésre, ezért rengeteg adalékanyagot használnak, amelyek egészségre káros anyagokat tartalmaznak. Például azt is hallottam, hogy a barna kenyér szintén egyszerű lisztből készül, csak égetett malátát adnak hozzá, és ezért lesz más a színe.