Végéhez érkezett az aratás. A kenyérgabonának már több mint a felét betakarították. Az eddigi felmérések alapján a magángazdaságokban sokkal gyorsabban halad a nyári betakarítás, mint a vállalati földeken.
A felvásárlók legtöbbje 20 dinárt kínál a búza kilójáért, a legmagasabb ár egyelőre 21,5 dinár. A termelők elégedetlenek a kormány által meghatározott 22 dináros védőárával. A földművesek követelik, hogy az Árutartalékok Igazgatósága is csatlakozzon a felvásárlók köréhez.
Milyen a hozam? - kérdeztük a héten.
FRANCSIK József kispiaci magántermelő, vállalkozó:
- Az idén 87 holdon termeltem búzát, és a learatott mennyiség alapján az idei holdankénti átlag 1970 kilogramm, ami messze elmarad a sokévi átlagtól. A lemaradás elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható, mivelhogy az ősszel, a vetés idején, majd tavasszal is száraz volt az idő, nem kezdődött meg a búza bokrosodása. Aztán hirtelen beköszöntött a több mint 30 fokos hőmérséklet, megszorult a szem a kalászban, és ez okozta az idei alacsony átlaghozamot. Az idei búza minősége azonban minden szempontból kielégítő. A termést egyenlőre a kispiaci tárolóban raktározom. Az idei felvásárlási ár kb. 22 dinár, és még nem hallottam, hogy ennél többet fizetett volna érte bárki is, habár a sajtó azt hangoztatja, hogy Bácskában 23 dinárt is ad kilójáért a felvásárló. Hát ha ezt az árat megfizetik, akkor valahol a világpiaci ár körül lenne a felvásárlási ár. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az itteni termelőknek ez a világpiaci ár sem lenne megfelelő. Mi ugyanis nem versenyezhetünk az uniós országok búzatermelőivel, akiknek a termeléstámogatásuk jóval nagyobb. Az év elején területalapú támogatást ígértek, aztán megváltoztatták, és a termésmennyiség után ígértek térítményt. Az elégedetlen termelők nyomására ismét visszaadták a területalapú támogatást, de a múlt évek gyakorlata szerint nyújtott 14 ezer dináros hektáronkénti támogatás helyett most mindössze 10 ezer dinárt fizetnek. Ehhez hozzá kell adni azt is, hogy az idén kisebb a hozam, ezért nem lenne gazdaságos még a 23 dináros kilónkénti ár sem. Való igaz, hogy évről évre csökken a búzával bevetett területek nagysága, de nem azért, mert termelőink csalódtak a búza árában, hanem mert évekre visszamenően a kukoricatermesztés sokkal jövedelmezőbb, mint a búzáé. Bármilyen lesz is az állam támogatáspolitikája, a bácskai paraszt az idők végezetéig veti majd a kenyérgabonát, mert ez a vérében van. Szüleink tiszteletük és alázatuk jeléül megcsókolták a véletlenül földre esett kenyeret, hát valahol bennünk is ott van ez a tisztelet, ezért lesz vidékünkön mindia új búza.
KISS Árpád bajmoki magántermelő:
- Minden évben vetek búzát, de valójában nem vagyok nagybani búzatermelő. Más kultúrákat termesztek inkább, búzát pedig elsősorban a vetésforgó végett. Az aratást már befejeztük, a holdankénti átlag 2030 kg az én parcellámon, kemény 30 kilóval több, mint a szomszédos területeken. De sietve hozzáteszem, hogy ez az átlaghozam mintegy 30 százalékkal kevesebb a sokévi átlagnál. Már az őszi vetés idején, de különösen a tavasszal észlelhettük, hogy az idén a természet kegyetlenül megtréfál bennünket, és íme, az őszi és a tavaszi aszály meg a kora tavaszi fagykár jelentősen csökkentette a búza hozamát. Én az idén sem adtam át azonnal a termést. Véleményem szerint ki kell várni a kedvezőbb piaci árat, annak ellenére is, ha fizetnünk kell a tárolásért. Az idei búza minősége átlagon felüli. Nincsenek még egészen pontos adatok az árával kapcsolatban, de ha a termelők megkapják is a rebesgetett 23 dináros kilónkénti árat, még nem jelenti azt, hogy jövedelmező a búzatermesztés. Vannak ugyan korrekt felvásárlók, akik a 23 dináros árat részárnak tekintik, ezen az áron vásárolják fel a termést, és amikor stabilizálódik a búzapiac, akkor kifizetik a termelőknek az árkülönbséget. Igaz, hogy évről évre kevesebb búzát vetnek a termelők, de a mi vidékünkön mindig kerül kenyérgabonamag a földbe, elsősorban a vetésforgó végett. A hírközlő szervek ijesztgetése ellenére is termett annyi búza, hogy akár kivitelre is jut belőle. Az idén is kerül minden asztalra kenyér, csak legyen miből megvenni.
URBÁN József horgosi magántermelő:
- Nálunk még javában tart az aratás. Az ugarokban learatott területről a holdankénti átlaghozam 3200 kg, és ezt jónak tartom, nem rekordtermés, de nem is kevesebb a vártnál. Van egy 12 holdas terület, melyen az idén először vetettünk magyarországi fajtákat, és most ezektől nagyobb hozamot várok. Igaz, mi elsősorban a szalma miatt próbálkozunk ezekkel a fajtákkal, mert hosszabb a száruk. Elsősorban ugyanis állattenyésztéssel, egész pontosan tejtermeléssel foglalkozunk, így egész évben nagymennyiségű szalmára van szükségünk. Az idei búzatermés minősége kifogástalan, legalábbis az eddig átadott mennyiség ezt mutatja. Az átadott kenyérgabona kilójáért 22,60 dinárt fizet a felvásárló, és én szó nélkül át is adom azt a mennyiséget, a kapott pénzből pedig fedezni tudom az árenda költségeit. Mi ugyanis a termés jelentős részét feletetjük a tehenekkel. Az istállókban pillanatnyilag is legalább 120 négylábú van: 70 fejőstehén, borjak, bikák, és az állomány simán feleszi az évi termést. A jelentős mennyiségű istállótrágyát pedig, ami keletkezik, visszaforgatjuk a földbe, mert nem hiába mondják az idősek: adj a földnek, hogy kaphass tőle. Azt hiszem, a 12 hold újfajta búzánk azért is nem ért még be, mert a fiam túl sok istállótrágyát forgatott bele. Végeredményben mindegy, hogy eladja-e vagy feleteteti a jószággal a termelő a termést, az a lényeg, hogy valahol valamilyen módon megtalálja a számítását.