Miféle összeesküvés-elméletek?
2021.02.03.
LXXVI. évf. 4. szám
Miféle összeesküvés-elméletek?

A járványhelyzet csak újabb teret adott az áltudományos nézeteknek, a tudományellenes álhíreknek vagy éppen az összeesküvés-elméleteknek. Konteók mindig is léteztek, magam is tisztán emlékszem, milyen bódulattal hallgattam őket annak idején — akkor még nem tudván, hogy az nem a valóság. A legjobban talán úgy tudjuk megfogalmazni, hogy ezek azok a hiedelmek, amelyek szerint bizonyos csoportok titokban, tervszerűen, velünk szemben rosszindulatú együttműködést terveznek/szerveznek.

Mindez néhány éve beitta magát a társadalmi közbeszédbe, mindinkább közös ismereteink is vannak róla, ezért már a kommunikációnk tárgyává vált. Emellett egyre több tudományos cikk született a dezinformáció pszichológiájáról is. Szakemberek állítása szerint mindenki fogékony bizonyos típusú téves hiedelmekre, melyek valamely körülmények között akár hasznosak is lehetnek.

Az álhírek gyakran az információs hadviselés eszközei, különösen jelentős ez a politika világában, ahol manapság alternatív tényekkel, álhírekkel állítanak szembe bennünket. A megoldás most is bennünk van, mert csak az emberre jellemző, hogy szeret egy elképzelt valóságban élni. S amíg egy film esetében tudjuk, hogy nem minden állítása igaz, addig az álhírek csapdája az, hogy végig igaznak állítják be magukat. Ezért sokan elkezdtek kételkedni abban, léteznek-e valóban tények. Vagyis a fő eszméket leváltjuk a hiedelmekre. A választási kampányok során gyakran terjesztenek el olyan hihetetlen állításokat az ellenfelekről, amelyek valahogy mégis beszivárognak a köztudatba, ezért általuk sok embert tudnak mozgósítani.

A járványhelyzetnél a szorongás csökkentése érdekében nagyobb valószínűséggel fogadunk el megnyugvást hozó elméleteket. A bennünket érő rengeteg információ között nehéz elhatárolódni a dezinformációktól, ezért ez még kihívás mindannyiunknak.

Az összeesküvés-elméletek egyik ismérve, hogy minden jelenség között összefüggést látnak, és nehezen cáfolhatóak. Egyébként valóban arra törekszünk, hogy megismerjük a világ dolgai közötti összefüggéseket, ám ha azok ott is feltűnnek, ahol igazából nincsenek, akkor az tévútra visz bennünket. Az absztrakt gondolkodás dominanciája a kritikai gondolkodás kárára megy, pedig milyen jó lenne megtartani egy olyan egyensúlyt, amelyben a képzelőerő és a racionalitás is szerepet kap — a megfelelő helyen, időben. Másrészt ezek az elméletek mindig valamilyen tökéletes elme vagy elmék köré csoportosulnak, pedig az emberek nem tökéletesek, s az események mögött sem mindig az áll, akinek az az érdeke. (Azaz a pandémia mögött nem a kézfertőtlenítő cégek, de még csak nem is a kézápoló krémek gyártói állnak.)

Az összeesküvés-elméletek izgalmasak és provokatívak, általában csoportok ellen szóló szervezkedést feltételeznek, de nem érdemes vitába bocsátkozni velük, sokkal inkább cáfolni kell őket. Sajátosságuk, hogy azt feltételezik, semmi sem véletlen, illetve semmi sem az, aminek látszik, valamint minden mindennel összefügg.

A megfigyelések alapján az összeesküvéselmélet-hívők különböző tárgyú elméletekhez is kapcsolódni tudnak, nem csak egyhez. Szerencsére a racionális érvelés hatékony lehet azoknál, akik nem nagyon elkötelezettek egy téveszme iránt. Az összeesküvés-elméletek harcosaira persze az észérvek nem hatnak. Fontos, hogy soha ne tegyük nevetségessé az embert, legfeljebb az elméletet. A konteók néha olyan abszurdnak tűnhetnek, hogy azokat, akik hisznek bennük, könnyen címkézhetjük őrültnek vagy ostobának. Ám a kutatások azt mutatják, hogy — iskolázottságtól, mentális állapottól függetlenül — mindannyian ki vagyunk téve a konspirációs elméletek kísértésének. Ez tehát nem kizárólag a paranoid emberek sajátja, mert a társadalom sokkal szélesebb rétege fogékony rá. Ezek a teóriák a mi igényeinket elégítik ki, ezért is hisszük el őket, így ebben nekünk is felelősségünk van. Azt is megállapították, hogy a hatalommal bíróknak is fűződhet érdekük ahhoz, hogy terjesszék őket.

Akkor mégis miért gyártunk összeesküvés-elméleteket? Egyrészt, mert emberi mivoltunk része, hogy folyton megismerjük a valóságot és a körülöttünk történő eseményeket. Ha ebben akadályozva vagyunk, akkor a szorongáscsökkentést akár konteók gyártásával is elérhetjük. Olykor nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a történések megmagyarázására, ezért a magunk módján tömködjük be ezeket az információs réseket. Ezek mindig a saját csoportunkon kívüli személyekre, gyakrabban hatalmi körökre irányulnak. Az ellenségkép pedig tovább erősíti a mi csoportunk összetartását, kohézióját.

Több kutatás is arra jutott (pl. Voracek és Swami, 2013), hogy „a konspirációk segítenek bennünket abban, hogy a világot kontrolláló erőket gonosznak titulálhassuk, ezzel szemben pedig önmagunkat jobbnak, majdhogynem hibátlannak érezzük”. Az alacsony önértékelést sejtik a háttérben, így például a hátrányos helyzetünkért magunk helyett másokat hibáztatunk ezekben az elméletekben. Ugyanígy azok a személyek, akik tehetetlennek érzik magukat, vagy nem tudják megfelelő mértékben befolyásolni a körülöttük történő eseményeket, nagyobb valószínűséggel hihetnek konteókban.

Ezeknek az elméleteknek sajnos igen jelentős veszélyeik is vannak: például a csoportban felgyülemlett indulat sokszor erőszakot szülhet. A hatalommal kapcsolatos bizalmatlanság és a politikai intézmények fenyegető jellege gyanakvást okoz, ami erős táptalaja a konspirációs elméleteknek. Emellett maguk az elméletek is növelik a bizalmatlanságot. A közösségi média korában pedig ezek országhatároktól és kultúráktól függetlenül terjednek. A pszichológia úgy véli, az összeesküvés-elméletekbe vetett hit az emberek rend, biztonság és kontroll iránti tudáson alapuló igényeit elégíti ki, azaz szorongást csökkent. Ami azért paradox helyzet, mert ezek a teóriák egyben újabb nyugtalanságot is eredményezhetnek, s akár kiszámíthatatlan katasztrófákat is a világban.

A megoldás talán az lehet, ha a minket körülvevő világot és a társadalmat biztonságossá tesszük. Az pedig, hogy ki miben hisz, személyes döntés, mindaddig, amíg azzal senkinek sem árt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Lélekbúvár rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..