home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Miben hiszel?
Pap Ágota pszichológus
2020.07.08.
LXXV. évf. 27. szám
Miben hiszel?

Avagy a gyerekek és a vallás

Nap mint nap sok olyan témával találkozunk, amely mostanában a kényes kategóriába tartozik. Ilyen a gyerekek és a vallás kérdése is. Most talán többen felszisszennek, hogy miféle badarságokat írok, mások meg a lehető legtávolabb hajítják el kezükből az újságot. Hát, ezért kényes ez a téma. A következőkben igyekszem tanulmányok és szakemberek véleménye alapján összegezni.

Az Új Ember folyóirat szerint az a döntő, milyen képet alakítanak ki bennünk istenről. Éppen ezért rossz hatása lehet a vallásos családi nevelésnek akkor, ha a szülők működése eltér a vallásos meggyőződésüktől, vagy ha az kényszerré válik a nevelésben — azaz ha nem hitelesek. Egy bostoni kutatás konklúziója pedig arról szól, hogy a gyerekek kevésbé lesznek képesek megkülönböztetni a valóságot és a kitalációt a vallással való korai, öt-hat éves korban történő találkozás hatására. A gyerekek előélete a fantasztikumtörténetek központi alakjainak megítélését befolyásolta. De az is bebizonyosodott, hogy a vallási háttértől függetlenül az összes gyerek a realisztikus történetek szereplőit valódiként azonosította. Ám a vallásra tanítás és a csodákkal kapcsolatos történetek által a gyerekek hajlamosabbá válnak a képtelen elfogadására. Még érthetőbben: a vallási tanítások formálnak bennünket hívőnek. Ez a következtetés némileg megdönthető a gyermekek fejlődéselméletével, hiszen tény, hogy ebben az időszakban még nehezen különül el a valóság és a fantázia.

Sőt, máris egy ellentmondásba keveredünk, hiszen korábban még az volt az állítás, hogy ha a gyerek családja nem „hiteles hívő”, akkor a gyerek pusztán a hittan tanulása hatására nem lesz az. Ezért van itt még valami, ami kell: fogékonyság, lelki érzékenység, kíváncsiság vagy valami egészen más, ami a hit útjára vezet. Sokszor nem kell vallásosnak lenni ahhoz, hogy elolvassunk egy „olyan” könyvet, vagy leüljünk valakivel beszélni „arról”, aki hisz, de annyi bizonyos, hogy mindez segíthet bennünket abban, hogy nyitottan, megértéssel, tisztelettel tudjunk a másik felé fordulni. S ha már bizonyosak vagyunk a magunk hitében, akkor sem kell elutasítanunk, értéktelennek tartanunk mások hitvilágát. Még az ateisták is valahonnan merítenek erőt ahhoz, hogy tisztességesen végigcsinálják a nem könnyű életet. De még így is akadnak olyanok, akik talán valóban nem hisznek semmiben.

Mi az, amit érdemes átadni mindebből a gyerekeknek? A zen buddhizmus azt kutatja, melyik az a része ennek a világnak, amely tőlünk függ, amelyet saját magunk hozunk létre, és amelyre akár hatással is lehetünk. Vagyis a saját tudatunk az alapja. A célja pedig, hogy képesek legyünk értékes és teljes életet élni. Ezt átadhatjuk neveléssel, de ne feledjük, a nevelés több mint a jelen tudásunk és képességeink. Vagyis meg kell őket tanítanunk arra, hogy olyan gondokat is meg tudjanak majd oldani, amelyekkel mi még soha nem is találkoztunk. A keresztyén megközelítés szerint fontos az ismeretátadás és az életre tanítás, vezetés. Ezért e kettő között kell megtalálni az egyensúlyt. A modern pszichológiában ezen az érzelmi intelligencia fejlesztését értik, mert a transzcendenssel való kapcsolat megéléséhez az értelem és az érzelem egyaránt szükséges. Az iszlám vallás a velünk született jóságban, szépségben, igazságban hisz. Ezért a szülők feladata is ezeknek a tulajdonságoknak az erősítése egy életen át.

Hogy a hitoktatás az iskolákban is elérhető, annak egyik oka, hogy a szülők szeretnék megerősíteni gyermekeiket, hogy öntudatosan, egyszersmind együttérzéssel és tapintatosan tudják élni az életüket. Megtapasztalhatják, hogy az ember több annál, mint ami az iskolai teszteken mérhető, hogy a gyerekek saját magukért szerethetőek. Éppen úgy, mint nekünk, felnőtteknek, nekik is szükségük van értelmezési mintákra ahhoz, hogy fel tudják dolgozni a pozitív és a negatív élményeiket.

A hit fejlődése a beszéd előtti szakaszban van, amikor az a legfontosabb, hogy kialakuljon a bizalom, mellyel a gyerek majd környezete és társai felé fordul. Persze, ez mind csak megalapozza a hit további fejlődését. A kicsi ezután az intuitív-projektív szakaszba lép, amikor a hit a fantázia és a valóság keveredésével jellemezhető. Már itt jelentős szerepe lehet a számára fontos személyek hitének példája. Hároméves korában — előzetes tapasztalataira és a szülők segítségével átélt élményeire alapozva — már önmagától is kezdi sejteni, megismerni isten létét és tulajdonságait. Az első lelki tény, melyet átél és felfog, az a szeretet. Négyévesen istent valamilyen csodálatos lényként kezdi elképzelni, akiben benne vannak az anya és az apa reális, valamint képzeletbeli tulajdonságai is. Fontos a gyermeket közel vinni az ember Jézus felé, mert így isten is elérhetőbbé válik számára.

Ezután, kisiskolás korában a mítoszok, a történetek és a szimbólumok válnak kulcsfontosságúvá. Ekkor már különválik a fantázia és a valóság, istent úgy képzeli el, mint egy emberi lényt. Serdülőkorban még jelen lehet a másoktól függő, de már az önálló identitás kialakulása is, és fontossá válik, hogy a vallásosság is egy önálló elköteleződés legyen. A cél a félelem- és gyűlöletmentes vallásosság kialakulása lehetne. Ezért a vallásos hitnek az élet egészére ki kell terjednie. A vallásos nevelés során fontos a gyerekben tudatosítani azt a biztonságot, amelyet isten adhat, hogy ő a nehéz helyzetekben is velünk van. De a legfontosabb, hogy szülőként a megfelelő mértékű támogatás mellett az önálló gondolatoknak is teret adjunk.

Végezetül elmondhatjuk, hogy egyre gyakrabban látni, hogy rituálékkal, beszélgetésekkel, egy biztos alapokon nyugvó értékrenddel indítják el az úton a gyermeket, aki felnőttként majd maga dönti el, miben hisz, mely vallást gyakorolja.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..