Szalma Imre hajdújárási lakatos:
- Sokkal jobbat a jelenleginél nem várhatunk, hiszen ahhoz, hogy szemmel látható javulás történjen, működnie kellene a gazdaságnak. Az új alkotmány meghozatalával a fejlődés jelei is hamarabb megmutatkozhatnak. A jövő nyárig biztosan lesznek újabb választások. Ha meghozzák az új alkotmányt, akkor azért, ha pedig a mostani kormány szétesik, akkor azért. A nemzeti alapon történt atrocitásokat szerintem túlságosan felfújták, beszélni kell róluk természetesen, de én ezt a dolgot politikai manőverezésnek könyvelem el. Sajnálatos, hogy ezeknek az incidenseknek az elkövetői többnyire még mindig szabadlábon mozognak, amiért egyértelműen a rendőrség hibáztatható. A fejlődésnek előbb-utóbb meg kell indulnia, bízom benne, hogy a régi, begyöpösödött politikusok mielőbb kicserélődnek, s a fiatalok vezetésével az ország felzárkózik Európához. Az ország politikai helyzetét tisztázni kell, egy házasságban vagy nagyon szeretni kell egymást, vagy el kell válni.
Péics Illés hajdújárási nyugdíjas:
- Sok jó nem várhat ránk, hiszen azt emlegették az illetékesek, hogy öt dinárral felemelik a benzin árát. A benzindrágulás pedig további drágításokat idézne elő. Ha Szerbia és Montenegró nem alkalmazkodik az európai normákhoz, megvonnak tőlünk mindenféle segélyt, s akkor megint mire számíthatunk? Sajnos, nálunk a gyáripar nagyon tönkrement, így nem reménykedhetünk benne, hogy majd éppen az húz ki bennünket a kátyúból. Szabadkán megmaradt a régi polgármester, aminek örülök, hiszen neki már van tapasztalata a városvezetésben, s én bízom benne, hogy Szabadka hamarosan visszanyeri városi státusát, akkor több pénzt kap az államtól, több jut majd a települések, valamint a város fejlesztésére s egyebekre is. Még nem tudjuk, milyen lesz a telünk. Ha nagyon hideg, akkor nehéz lesz, különösen azoknak az embereknek, akik már befizették ugyan a tüzelő árát, de a fát, szenet még a mai napig sem kapták meg. Felvetődik a kérdés, hogy ez a nyugdíjas-egyesület vagy a fatelep hibája-e.
MÁRTON Attila, újvidéki újságíró:
- Újvidék nem most ,,radikalizálódott”. A szerb populizmus és sovinizmus első robbanása 1988-ban történt, amikor a szerbiai állambiztonság eszközként felhasználta a városban és a környező településeken, valamint a Vajdaság-szerte élő kolonistákat Vajdaság autonómiájának megszüntetésére. Azóta tartományszerte folyamatos a betelepülés és a betelepítés, meg az őshonos lakosság távozása... Újvidék egyes részei a felismerhetetlenségig megváltoztak 15 év alatt. Valójában két életvitel, két civilizáció összecsapásának vagyunk tanúi. Remélem, hogy még nincs minden veszve és hogy Újvidék urbanizált, európai gondolkodású lakossága a következő választásokon mégis összefog megakadályozni a balkáni mocsárban való elmerülést. Ehhez arra is szükség van, hogy a ,,közutálatnak örvendő” politikai vezetők távozzanak. Hiba volt egy megkérdőjelezhető erkölcsű politikust (a ,,szaloniki Borót”) jelölni a radikális jelölttel szemben. Csak új, nem kompromittált politikusok és közéleti személyiségek bírhatják rá a választásokon való részvételre az újvidékieknek azt a felét, amely október 3-án sem szavazott. Most látom, hogy sok a ,,ha” és a ,,remélem”. Félek a radikálisok uralmától. De nem adom föl!
TALPAI Sándor, a VMSZ észak-bánáti körzeti szervezetének elnöke, aki Nagykikinda alpolgármestere volt az elmúlt időszakban:
- Hogy mi vár most ránk? Azt én is szeretném tudni! Négy évig tevékeny szerepet vállaltunk a hatalomban, de a következő években a magyarság a nagykikindai községben kénytelen lesz ellenzékből politizálni. Attól tartok, hogy a folyamatban levő demokratizálódás és az Európai Unióba vezető út egy időre lezárul előttünk. Nem szeretnék pesszimista hangot megütni, mert ha ezután nem is leszünk olyan hatékonyak, akkor is tudjuk, melyik irányt kell követnünk. Mi, akik a szórványban élünk, még nagyobb energiát, több időt szentelünk a kultúrának, a hagyományaink és a magyar oktatás megőrzésének és fejlesztésének. Szaván fogjuk az új, radikális polgármestert, aki azt ígérte, minden polgár elnöke lesz nemzeti és a vallási hovatartozásától függetlenül. Nem engedjük, hogy a magyar identitásunk kérdésessé váljon. Az bizonyos, hogy akkora támogatás nem jut majd a magyar művelődési egyesületeknek és a különböző civil szervezeteknek, mint eddig. Ezért kellene mindenkinek elgondolkoznia azon, hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe. Nyilvánvaló, hogy nagyban hozzájárult ehhez a szavazópolgárok részéről megnyilvánuló érdektelenség is az elmúlt választásokon. Az elkövetkező időszakban érezni fogjuk ennek a következményeit. Az sem lényegtelen, hogy eddig az önkormányzatban volt kihez fordulnia a községbeli magyarságnak. Azt viszont bátorítónak tartom, hogy a Tartományi Képviselőházban demokratikus hatalom lesz, hiszen ezután is számítunk a segítségükre. Tovább szeretnénk fejleszteni azokat a külföldi kapcsolatokat, amelyeket megteremtettünk, mert az eurorégiós együttműködésben látom a jövőt. Remélem, a jelenlegi hatalom rádöbbenti majd az embereket arra, hogy melyik opció képviseli a fejlődést, és a következő megmérettetéshez felelősségteljesebben viszonyulnak majd. Mert egy európai nemzetnek, európai kultúrával és nyelvvel, Európában van a helye.
KOVÁCS Erzsébet szabadkai nyugdíjas
- Jó kérdés! Bárcsak tudnám rá a választ! A szabadkai eredmény megnyugtat, habár voltak pillanatok, amikor aggódtam. Engem sokkal inkább nyugtalanítanak az újvidéki eredmények. A nővérem ott él, és már csak emiatt is elkeserít, hogy a radikálisok egy eddig normálisan gondolkodó városban diadalmaskodni tudtak. Ez az aggasztó eredmény, nem tudni, mit hoz magával. Az biztos, hogy a radikálisok felbuzdulnak az elért sikereiken, és tartok tőle, hogy még inkább hallatni fogják hangjukat. Érdekel az is, mit tudnak megvalósítani abból, amit ígértek. Elsősorban ugyanis gazdasági előrehaladással, munkahelyekkel kecsegtettek, na de az előzőeknek nem ugyanez volt fontos? Ők vajon nem ezen munkálkodtak? Kíváncsisággal és egy kis félelemmel tekintek az újvidékiekre váró időszakra. Ránk, szabadkai nyugdíjasokra meg, remélem, egy kicsivel több nyugdíj, gondtalanabb napok várnak. Szeretném, ha politikusaink a megkezdett úton haladnának, és beváltanák a hozzájuk fűzött reményeket. Igaz, hogy már eddig is bizonyítottak, az új aszfaltutak szemmel láthatóak, de sokakat kell még meggyőzniük. Remélem, Európáig meg sem állnak, és ezt még szeretném megérni.
NAGY Viktória szabadkai középiskolás
- Mit mondjak? Életem második szavazásán vagyok túl. Ebből kifolyólag, ismerve a szavazatok közti elenyésző különbséget, úgy érezhetem: magam is hozzájárultam az eredményekhez. A hétfő reggelig tartó időszakot meg ennek rendje-módja szerint izgultam végig. Igazából szerintem most sokkal kisebb volt a tét, hiszen nem két rossz közül kellett választani, mint amihez szüleim hozzászoktak az utóbbi másfél évtizedben. Mégis bennem folyton ott motoszkált, hogy mi van akkor, ha egy magyarul nem beszélő polgármesterünk lesz. Habár annyi helyen ütközünk akadályokba ilyen téren, hogy egy újabbat már észre sem vennénk. Mindenesetre most úgy gondolom, hogy jó, illetve jobb dolgok várnak ránk...